Mindenkinek célja a megbékélés, de ennek feltétele az igazság teljes feltárása - emelte ki Rétvári Bence a totalitárius diktatúrák áldozatainak első európai emléknapján a fővárosban, a Terror Háza Múzeum előtt.

Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak emléknapja a Terror Háza Múzemunál aug. 23.

Magyarország igazi tekintélye Nyugat-Európában és Amerikában abból fakad, hogy voltak emberek, akik szembe tudtak szállni a kommunista és a náci diktatúrával, és megvédték a magyarok becsületét akár pesti srácként, akár miniszterelnökként, akár bíborosként - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára. Ez az a becsület, amely kivívta nekünk a tekintélyt, hogy most itt állhatunk, és magyar-lengyel-litván kezdeményezésre közös európai emléknapon emlékezhetünk - tette hozzá a kereszténydemokrata államtitkár. Utalva arra, hogy a vonatkozó uniós dekrétumot a magyar uniós elnökség alatt fogadták el, Rétvári Bence hozzátette: magyar siker, de közös eredmény mindenki számára; megmutatta, hogy ha Közép-Európa országai összefognak, érvényesíteni tudják akaratukat az Európai Unióban.

Csalódott Strasbourgban

Az államtitkár szerint a nemzeti és a "nemzetközi szocializmus" között nem sok különbség van, az egyik faji, a másik osztályalapon diszkriminál, de ugyanolyan pusztítást végzett, és a lényeg mindkettőnek az embertelensége. Mindkettő tagadja az emberek alapjogait, az élethez való jogukat - emelte ki. Utalva Vajnai Attila munkáspárti politikusnak a vörös csillag viselése miatt néhány éve lefolytatott bírósági eljárására, kitért arra is, hogy szemléletváltásra van szükség. Mint mondta, azt gondolták, amikor elindultak az eljárások, hogy mindenki számára ugyanúgy a diktatúra jelképe a vörös csillag, mindenkinek ugyanazt a szörnyűséget jelenti a kommunizmus, és senkinek nem kell elmagyarázni, hogy ezen jelképek jegyében mennyi borzalmat követtek el Közép-Európában. Azt mondta: a magyaroknak sajnos csalódniuk kellett néhány évvel ezelőtt, amikor Strasbourgban felmentették azokat, akiket Magyarországon elítéltek.

Kiokosítaná a Nyugatot

Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatának vétségéért jogerősen pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság idén júniusban helybenhagyta. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban már úgy foglalt állást, hogy sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor elmarasztalták. Rétvári Bence szerint a strasbourgi állásfoglalás jól jelzi, mit kell tenni: nem várhatjuk el a nyugat-európai népektől, hogy pontosan ismerjék a kommunizmus rémtetteit, tudják, mit szenvedtek el a közép-európai népek - mutatott rá, hozzátéve: a mi felelősségünk, hogy ezt megismerjék. Ha mi nem tesszük meg, senki más nem fogja megtenni - mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a kollektív emlékezet megőrzése ezentúl nemcsak az egyes tagállamok feladata, hanem az unióé is. Ezért kutatási projektek valósulnak meg, az Eurobarométer pedig közvélemény-kutatást folytat majd a témában. Fontos, hogy a Nyugat-Európában felnövő fiatalok is megtudják, "mit jelent a kommunizmus áldozatának lenni" - mondta Rétvári Bence.

Összemossa a fasisztákkal

Vajnai Attila később az MTI-nek reagálva azt mondta: visszautasítja Rétvári Bence kijelentését, amelyben "lényegében megkérdőjelezte a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletét, és kísérletet tett arra, hogy összemossa, azonosítsa a szocializmus eszméi iránt elkötelezett, demokratikus gondolkodású embereket a fasiszta nézetekkel". A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, az Európai Baloldali Párt elnöki tanácsának tagja szerint ha a kormány nem határolódik el az államtitkár kijelentésétől, akkor azt a Magyarországi Munkáspárt 2006 úgy értelmezi, hogy a magyar kabinet nem fogadja el a strasbourgi bíróság ítéleteit - mondta, hozzátéve, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006 a szervezeti szabályzatában is rögzítette a munkásmozgalmi jelképek használatát, és ha a kormány vagy bármely szerve gátolni fogja a pártot abban, hogy élhessen alapvető emberi jogaival, akkor a megfelelő nemzetközi fórumokhoz fog fordulni.

Felemás történelem

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a megemlékezésen arról beszélt, hogy eddig a két totalitárius diktatúra történetének jobbára csak egyik felét "írták meg". Európa megismerte a náci diktatúra történetét, és megértette annak keserű tanulságait, de ugyanez az Európa ma még gyakran elzárja magát, a másik, a kommunista diktatúra tényei előtt. Hozzátette: sem a nácizmus, sem a kommunizmus nem voltak megreformálható rendszerek, mert lényegük az egyén szabadságának és akaratának semmibevétele, szükség esetén kiiktatása volt.

'Ez lesz a mi igazságtételünk'

Igazság nélkül képtelenség élni, ez akkor is létezik, ha tagadják, de jobb, ha kimondjuk - utalt George Orwell angol író szavaira. Rámutatott: ez az emléknap annál sokkal fontosabb, semhogy csak újabb emléknapként illesszük a sorba. Ez az emléknap rólunk, Közép- és Kelet-Európa népeiről szól, mérföldkő az időben, amelyhez igazodhatunk, és amelyhez Európa többi népe is igazodhat ezután. Úgy fogalmazott: valaminek a kezdetén vagyunk. "Itt az idő, hogy elmondjuk történetünket, itt az idő, hogy Európa többi népe figyelmesen meghallgasson bennünket. Ez lesz a mi igazságtételünk." Az ünnepség végén Rétvári Bence a megemlékezés és a kegyelet koszorúját helyezte el a magyar kormány nevében.

A paktum évfordulója

Augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak első nemzetközi emléknapját. Az EU-országok igazságügyi miniszterei júniusi luxembourgi tanácskozásukon - magyar-lengyel-litván kezdeményezésre - fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot.

És akkor Kína?

Az MSZP fejet hajt a diktatórikus rendszerek áldozatainak és üldözötteinek emléke előtt, de sajnálatosnak tartja, hogy a kormánypártok "pártpolitikai célokra, a kormányzati propaganda eszközéül használták fel" a totalitárius diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapját. Balogh András, a szocialista párt elnökhelyettese az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: eltér az európai demokratikus gyakorlattól a fasizmus és a szocializmus összemosása. A szocialisták elnökhelyettese hangsúlyozta, elítélnek minden antidemokratikus és tekintélyuralmi rendszert, megítélése szerint azonban a totalitárius diktatúrák áldozatainak első európai emléknapján kormánypárti politikusok "teljesen összemosták a fasizmust és a szocializmust, az egyiket nemzeti a másikat nemzetközi szocializmusnak nevezve". Az MSZP-s politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialisták által is elítélt Molotov-Ribbentrop-paktum után "a II. világháborút a nyugati demokráciák nem a németek és az oroszok ellen vívták, hanem az akkori baloldal által támogatott Szovjetunió lépett szövetségre a nyugati világgal" és közösen állapodtak meg az új világrendről. Balogh András szerint a kommunizmus és a fasizmus azonosítása különösen furcsa attól a kormánytól, amely naponta tesz kritikus megjegyzéseket a nyugati világról, "hangoztatja fenntartásait az Európai Unióval szemben, míg ámulattal tekint a kommunista párt által vezetett Kínára". Kitért arra is, hogy a világ demokráciáit, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a pluralizmust ma leginkább múltba néző, tekintélyuralmi rezsimek és szélsőjobboldali szervezetek veszélyeztetik, a terrorizmus pedig egyre jobban a szélsőjobboldalhoz kötődik.