Rétvári: a magyar hazafiság része Lengyelország szeretete

Magyarországon a magyar hazafiság része Lengyelország szeretete – mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a lengyel–magyar barátság napja alkalmából rendezett csütörtöki budapesti ünnepségen, amelyen részt vett Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök is.

Az államtitkár úgy fogalmazott: már hagyomány, hogy a magyar és a lengyel fiatalok évről évre a Bem-szobornál ünneplik a lengyel–magyar barátságot. "Idén az első szavunk nem lehet más, mint a köszönet, amiért a lengyel emberek kiálltak Magyarország és a magyar fiatalok mellett" – mondta.

Kiemelte: nem hiába szokták allegorikusan úgy megjeleníteni a lengyel és a magyar nép kapcsolatát, mint két örök életű tölgyfát, amelynek bár törzse különálló, de gyökerei teljesen összenőttek. A lengyel–magyar barátság alapja, hogy a két ország értékei és érdekei azonosak – rögzítette.

Rétvári Bence felidézte a lengyel szerepvállalást az 1848-as forradalomban, majd szólt arról, hogy nem telt el két évtized, és magyar fiatalok mentek a lengyel szabadságért harcolni. A nagy világégések közepette is kiállt a két ország egymásért, Magyarország nem engedte át a Lengyelország ellen vonuló német csapatokat, majd befogadott százezer lengyel menekültet – emlékeztetett.

A magyar és lengyel fiatalokat nemcsak a múltban fűzte össze különleges kapcsolat, jelenleg is közvetlen közelről ismerhetik meg egymás kultúráját, illetve nyelvét: lengyel fiatalok tanulhatnak magyar szakon Poznanban, Varsóban, és lengyel szak működik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Debreceni Egyetemen – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus, aki közös célnak nevezte az egységes Európa megteremtését, illetve az egység növelését.

Ez azonban csak akkor érhető el – folytatta Rétvári Bence –, ha Lengyelország és Magyarország összefog, és nem lesz kétsebességes Európa, nem lesznek első- és másodrangú európai polgárok.

Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök arról beszélt, hogy lengyelek és magyarok jelképesen olyan hidakat építenek, amelyek összekötik a két nemzetet, és ez az út a jobb jövő felé vezet.

A hidaknak csak akkor van értelmük, ha azokon keresztül olyan út vezet, amely elvisz a célhoz – mondta, hozzátéve: most, hogy mindkét állam a NATO, illetve az unió tagja, ezek a hidak a barátság hídjai.

Amikor azon reményének adott hangot, hogy az összes híd közül a legerősebb a lengyel–magyar barátság és együttműködés hídja, szavait taps fogadta. Azt mondta: "Meg vagyok győződve, hogy ezen a hídon még sokan és sokat mennek át egy jobb, szabadabb jövő építése érdekében."

Köszönöm szépen! – zárta végül beszédét magyarul a lengyel államfő.

Az ünnepség elején az államfő és az államtitkár virágot helyezett el az 1848–1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornokának, a lengyel szabadsághősnek, Bem Józsefnek a szobránál, majd a rendezvény végén a résztvevők a két nép barátságát kifejező, a nemzeti zászlók színeire utaló piros, fehér és zöld luftballonokat engedtek a levegőbe.

Bronislaw Komorowski a magyar–lengyel barátság napja (március 23.) alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök meghívására érkezett Magyarországra.

A magyar–lengyel barátság napját 2006. március 24-én kezdeményezték, azon a napon, amikor Győrben felavatták a magyar–lengyel barátság első köztéri emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő. A magyar és a lengyel parlament 2007-ben március 23-át kölcsönösen a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.