"Félnek az ombudsmani hivatal munkatársai és én nem tudom megvédeni őket" - mondta Szabó Máté.

A hivatal munkatársaival folytatott beszélgetés során derült ki: egyes munkatársak egyes hatóságokat nem akartak vizsgálni, illetve nem óhajtották, hogy a vizsgálat eredménye nyilvánosságra kerüljön. Ezt azzal indokolták, hogy félnek. Egyes hatóságok ugyanis az ombudsmani vizsgálat után a hivatal egyes munkatársainál "többé-kevésbé szabályosnak tűnő", ám a "retorzió gyanúját" felvető eljárásokat kezdeményeztek - tette hozzá. Kollégái visszakérdeztek, meg tudja-e őket védeni, és kiderült, hogy nem.

Az esetek nem bizonyíthatók, nem kézzelfoghatók - mondta az országgyűlési biztos, aki hozzáfűzte: amikor arra kérte kollégáit, hogy írják le a velük történteket, ennek nem volt eredménye. A bennük kialakult félelem viszont jól érzékelhető és kedvezőtlenül befolyásolja az ombudsmani hivatal munkáját, hatékonyságát, eredményességét.

Szabó Máté azt mondta: bizonyos hatósági eljárások gyakorisága, jellege, időzítése, intenzitása lehet szembeötlő, például amikor az APEH-et érintő ombudsmani vizsgálat után nem sokkal a vizsgálatban részt vevő dolgozónak letiltják a karácsonyi fizetését egy rosszul befizetett adónem miatt. Hozzátette, hogy ez a probléma nemcsak az ombudsmani hivatal néhány tucat munkatársát érintheti, hanem számos más hasonló hatóságot, például az Állami Számvevőszéket vagy az ügyészséget is. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi korrupciós felmérésekben Magyarország megítélése meglehetősen kedvezőtlen.

Az ombudsman szerint külön elbánást igényelnek a vizsgálatokban részt vevő munkatársai, hiszen negatív és pozitív befolyásolásnak egyaránt ki lehetnek téve. Arra a felvetésre, hogy akár súlyos bűncselekménynek is minősülhet, ha az ombudsmani hivatal munkatársait munkavégzésük miatt zaklatják, Szabó Máté közölte: ha volnának kétséget kizáró bizonyítékai, már feljelentést tett volna, de ilyenek nem állnak rendelkezésére.

Lövétei István alkotmányjogász a nyilatkozat kapcsán az MTI-nek úgy fogalmazott: "eddig nem tartottam szükségesnek az ombudsmani hivatal munkatársainak speciális védelmét, de el kell fogadnom, hogy ez egy valós probléma lehet". Ez az ország még nem Svédország, az általános normák betartása még nem "hézagmentes" - tette hozzá. Kitért arra, hogy nem példa nélküli bizonyos állami szervezek dolgozóinak speciális védelme, ki lehet dolgozni ilyen különleges szabályokat, a zaklatástól való mentességhez például lehet többletgaranciákat adni. Ennek egyik módja lehet, hogy például az országgyűlési biztosok hivatalának munkatársait más hatóságok csak külön eljárási rendben vizsgálhatják, és ha valaki ebben a körben egyedi utasítást akar adni, akkor azt indokolnia kell.   

Szikora János, az APEH elnöke levélben kért személyes találkozót Szabó Máté ombudsmantól az eset tisztázása érdekében. Mint írta, értesült arról, hogy az országgyűlési biztos annak a véleményének adott hangot: "az ombudsmanok és munkatársaik félnek - többek között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) - és nagyobb jogi védelmet kérnek, mivel a munkájuk miatt retorzióban részesülnek a vizsgált és elmarasztalt hivatalok részéről". Hozzátette, hogy nem volt és nincs konfliktus az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az állami adóhatóság között, ezért is érthetetlen számára, miért nem kereste meg közvetlenül az ombudsman.

Szikora János azért is érthetetlennek tartja a nyilatkozatot, mert - mint rámutatott - az adóhatóság az ombudsmani megkeresések során közvetlenül az országgyűlési biztosokkal áll kapcsolatban, arról nincs információja, hogy az ombudsmani irodában kik dolgoznak." Arról sincs tudomásom, hogy elmarasztaló vélemény született volna a munkánkkal kapcsolatban, ilyen véleménnyel ugyanis nem találkoztam" - írta az APEH elnöke. Szikora Jánosnak nincs tudomása olyan vizsgálatról, amely célzottan az ombudsmani hivatal bármely munkatársa ellen indult volna.

"Figyelemmel az ellenőrzésre történő kiválasztás objektív, informatikai rendszerére, csakis véletlen egybeesés okozhatta, hogy olyan adózóval szemben került adóhatósági ellenőrzés lefolytatásra, aki egyben az ombudsmani hivatal alkalmazottja" - tartalmazza a levél. Szikora János azt javasolta, hogy személyes találkozón beszéljék meg a sérelmezett kérdéseket, "annál is inkább, mivel az ehhez hasonló félreértések alkalmasak nemcsak az állami adóhatóság, hanem az ombudsmani hivatal tekintélyébe vetett bizalom megingatására is".

Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője az MTI-nek annyit mondott: ha az ombudsmannak vagy bármelyik kollégájának a birtokában van olyan információ, adat vagy dokumentum, amely alátámasztaná a feltételezést, akkor azt nyomban el kell juttatni az adóhatósághoz vagy bármely illetékes állami szervhez, ilyen azonban eddig nem történt. Hozzátette, hogy jogállamban elképzelhetetlen és "teljesen életszerűtlen", amit az ombudsman felvetett, s a mai sajtóviszonyok között nyomban kiderülne.