A repülőtéri vesztegetés elsőrendű vádlottja szerint Demszky Gábor volt főpolgármester, szocialista helyettese, Hagyó Miklós és Kocsis István volt BKV-vezér ellen szóló vallomásokat vártak tőle a rendőrök a nyomozás során, a 2010-es választások előtt nem sokkal. Sz. György a Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán többórás vallomásban a nyomozás koncepciós jellegét hangoztatta, beszélt a vádpontokról is, de bűnösségéről nem nyilatkozott.

Sz. György az ügyészség szerint 2008-2009-ben a Budapest Airport (BA) Zrt. jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserében több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.

Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, a másodrendű vádlott, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kér, többnyire a megbízási díj öt-tíz százalékát. Ezzel kapcsolatban több ügyvéd is a vádlottak padjára került.

Egy másik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában – már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként – úgy döntött, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és megállapodott F. Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, ha segíti a szerződés létrejöttét, kap a csúszópénzből. A nyomozó hatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten Sz. Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én.

A hétfői tárgyaláson Sz. György elmondta, hogy elfogása másnapján volt egy gyanúsítotti kihallgatása, azután legközelebb februárban egy csütörtöki napon hallgatták ki, amikor azonban ügyvédje távozott, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Demszkyre, Hagyóra vagy Kocsisra mond valamit, kedden már otthon lehet.

Majd szembesítették azzal, hogy gyermeke egyéves, ő pedig akár húsz évet is kaphat. Ez megismétlődött márciusban, majd augusztusban a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol már elsősorban Hagyóval és egyik vádlott-társával, Mesterházy Ernővel kapcsolatos terhelő információkat vártak kihallgatói, akik nem is kérdezték a repülőtéri gyanúsításokról.

Ezek az alkalmak rendre az Sz. György előzetes letartóztatásának meghosszabbítása előtti napokra estek. A vádlott szerint a hatóságok koncepció alapján jártak el, nevekkel kapcsolatos információkat vártak tőle, nem az igazság érdekelte őket, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy fizikai kényszer, erőszak nem volt.

"A kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatás legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezzem magam, és terhelő információkat adjak át más személyekről" – állította Sz. György, aki szerint sokkal több időt töltött ügyvéd nélkül más ügyekkel összefüggésben a nyomozókkal, mint a saját ügyében.

A vádlott a BA Zrt.-hez köthető vesztegetésekkel kapcsolatban határozottan tagadta, hogy kenőpénzt kért vagy fogadott volna el, és előnyt ígért volna a megbízásokat elnyerő ügyvédi irodáknak, illetve, hogy munkáltatója érdekeit sértette volna. Mint mondta, a külföldi tulajdonosok nem is éltek polgári jogi igénnyel a történtek után.

A BKV-s szerződés-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta, hogy "hibákat követett el, szabályokat szegett meg, és nem kérdés, hogy felelős", de a vádirati minősítéssel ellentétben nem volt önálló intézkedésre jogosult, és kötelességszegést sem követett el.

Sz. György a vallomásában kitért arra, hogy a nagyobb állami cégeknél bevett gyakorlat külsős jogi szakértők, ügyvédi irodák megbízása, a BKV-nál 2008 előtt évekig nem is volt jogi igazgatóság. A repülőtéren pedig több, a vádiratban szereplő ügyvédi irodát a külföldi tulajdonosok "ajánlottak", és az ügy kipattanása után még évekig tovább alkalmaztak.

A vádlott szerint az eljárásban született, rá nézve terhelő vallomások ellentmondóak, valótlanok.

Sz. György a tárgyaláson azt mondta, hogy őt 2006-tól lehallgatták. Többórányi telefonbeszélgetés is szerepel a bizonyítékok között. A vádlott elmondta azt is, hogy a repülőtéren az Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolattartója volt öt évig – részben a vádbeli időszakban is –, és átesett a C-típusú átvilágításon. Részben ezért a védelem kérte zárt tárgyalás elrendelését, ám ezt a bíróság elutasította.

A vádlott összefüggő, többórás vallomása után jelezte, hogy egyelőre nem válaszol kérdésekre.

A büntetőper a tucatnyi többi vádlott meghallgatásával folytatódik.

A BA Zrt.-vel kapcsolatban sok más büntetőeljárás is indult például azért, mert Sz. György és R. V. Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a zrt. vezetőit a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok százmillió forintos kárt okoztak. Ennek az eljárásnak az adatai szerint már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegették a BA önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy kötelezettségüket megszegve jogtalan haszonhoz juttassák a V. István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot.