A tárca és az Eurojust szervezésében hétfőn kezdődött kétnapos konferencián az államtitkár hangsúlyozta: ehhez az szükséges, hogy a tagállamok maradéktalanul, kölcsönösen elismerjék az ítéleteket, továbbá elengedhetetlen a bűnügyi nyilvántartók közötti adatcsere, hogy rendelkezésre álljanak a naprakész és megbízható információk.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény rögzíti a joghatóság kérdését közösségi szinten a határokon átnyúló ügyekben, és rendelkezik a kölcsönös elismerés elvéről is. Ez utóbbit azonban az Európai Közösségi Bíróság számos ügyben egymástól eltérően értelmezte.

Az elv értelmezése minden fórumon éles vitákat váltott ki. Répássy Róbert szerint szembesülniük kellett azzal, hogy a kölcsönös elismerés elvét rendkívül eltérően értelmezik a tagállamok jogászai, és csupán abban értettek egyet, hogy szükség van rá, így a kérdést nem lehet szőnyeg alá söpörni.

Az adatcsere gördülékenyebb tételére említette példaként a jövőre felálló informatikai rendszert, amelyhez a magyar EU-elnökség ideje alatt egy kézikönyvet kezdtek el kidolgozni, továbbá a technikai feltételek megteremtéséhez fogtak hozzá. Az eddig elvégzett munkát Répássy Róbert aktív és sikeres időszaknak nevezte.

Polt Péter legfőbb ügyész ugyancsak arról beszélt, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat fontos szerepet játszik a nemzetközi bűnözés visszaszorításában. Éppen ezért álláspontja szerint a hálózat tagjainak gyors és hatékony együttműködésére van szükség, amelynek az egyik sarokköve a kölcsönös jogsegély, a másik pedig a web alapú információs eszközrendszer. Méltatta az erre a célra évekkel ezelőtt létrehozott és most felújított honlapot, amely szerinte egyfajta kapu a szakemberek számára, s amely valamennyi tagország hivatalos nyelvén hozzáférhetővé teszi a tartalmat. Hangsúlyozta: gyakorlati siker akkor lehetséges, ha minden tagállam a saját adatait hozzáférhetővé teszi, ahogy azt a tanácsi döntés előírja.

Polt Péter kiemelte: a hatékony munkavégzés érdekében el kell kerülni a pontatlan együttműködést, ezért szükséges az adatok folyamatos karbantartása.

A magyarországi gyakorlatot ismertetve a legfőbb ügyész arról beszélt, hogy a koordinációs rendszer már létrejött, az Eurojust kapcsolattartója a nemzeti taggal szoros együttműködésbe fogott, ami azt eredményezte, hogy a mechanizmus a nemzeti együttműködés területén is maradéktalanul megvalósult. Reményét fejezte ki, hogy az Eurojust jogi alapját a többi tagállam is átveszi, így megvalósítva a hálózatot.

Florin Razvan Radu, az EJN titkárságának szakértője a plenáris ülésen, a hálózat kétéves jelentését ismertetve azt mondta: az EJN sikeresen gyorsította meg az uniós tagállamok közötti igazságügyi együttműködést a büntetőügyekben az utóbbi két évben; működése sikeres modellt teremtett.

Kifejtette, hogy a 12 éve működő EJN képes volt megtartani horizontális és decentralizált működési módját, és ez modellt teremtett az Európai Unió szintjén és regionális szinten egyaránt.

A szakértő elmondta, hogy a hasonló nemzetközi intézményekhez képest nagyon kis költségvetésből gazdálkodó EJN-től az elmúlt két évben 14 ezer ügyben kértek segítséget. A segítségnyújtás döntően a saját nemzeti hatóságok számára történt, a megkeresések mintegy 20 százaléka érkezett külföldről.

Maria Joao Almeida Gomes, az EJN főtitkárhelyettese a konferencia megnyitóján elmondta, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat idei legfőbb projektje az új honlap fejlesztése volt, ez az egész évet átölelő tevékenység. A megjelenteket Fátima Adélia Pires Martins főtitkár távollétében a főtitkárhelyettes üdvözölte; a főtitkár részben egészségi okok miatt nem tudott megjelenni a találkozón.

Maria Joao Almeida Gomes kifejtette, hogy a honlapot igyekeznek minél több tartalommal feltölteni, folyamatban van az EU minden hivatalos nyelvére történő fordítás, az adatok a legkésőbb az év végére elérhetők lesznek. Arról is tájékoztatott, hogy az EJN a második félévi lengyel EU-elnökség során, feltehetően novemberben-decemberben tartja következő plenáris ülését.

Az EJN-t a határon átnyúló ügyek intézésének megkönnyítése céljából hozták létre, fő feladata a tagállamok közötti együttműködés javítása, illetve egy bárki által igénybe vehető információs rendszer működtetése. A budapesti plenáris ülésen uniós tagállamok bírái, ügyészei és igazságügyi minisztériumi tisztviselői vesznek részt.

A tanácskozáson magyar és külföldi szakértők előadásokat tartanak egyebek között a külföldi ítéletek érvényének elismeréséről, az ezzel kapcsolatos szabályozási, gyakorlati kérdésekről, valamint az úgynevezett "ne bis in idem" elv érvényesüléséről a gyakorlatban (ez az alapelv megtiltja, hogy olyasvalaki ellen, akinek az ügyét a schengeni térség valamely államában jogerős elbírálták, ugyanazon cselekmény miatt egy másik államban büntetőeljárást lehessen indítani).