A Tárki reprezentatív kutatásában 1007 embert kerestek meg személyesen és két kérdést tettek fel a rendszerváltás megítélésével kapcsolatban. Az első kérdésben arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar lakosság véleménye szerint összességében mennyire érte meg a rendszerváltás, a második kérdés pedig azt tudakolta, hogy a Magyarországon élő embereknek mennyivel lett jobb vagy rosszabb az élete a rendszerváltás után, mint amilyen a szocializmusban volt.

A felmérés - pártszimpátia alapján mért - eredményei markáns különbségeket mutattak. A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya, akik szerint teljes mértékben vagy inkább megérte a rendszerváltás, az LMP egyébként kisszámú szavazói körében a legmagasabb (80 százalék), nagyon magas még Fidesz-KDNP szavazói között (71 százalék), és a Jobbik táborában is ők vannak többségben (54 százalék).

A rendszerváltásról negatívan vélekedő válaszadók, akik szerint inkább vagy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás, az MSZP szavazótáborában vannak a legmagasabb arányban (63 százalék, őket az Együtt-PM szavazói követik (58 százalék), és a DK szavazótáborában is többségben vannak (52 százalék) e vélemény támogatói.

A felmérés - pártpreferenciától független - eredménye szerint a lakosság több mint tizede véli úgy, hogy összességében teljes mértékben megérte a rendszerváltás, több mint harmada szerint inkább megérte, és negyedük döntött úgy, hogy inkább, közel hatoduk, hogy a rendszerváltás egyáltalán nem érte meg.

A válaszadók valamivel több, mint negyede érzi úgy, hogy a Magyarországon élő emberek helyzete jobb vagy sokkal jobb, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt, és ötödük szerint az emberek élete ugyanolyan. A válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy az országban élők élete rosszabb vagy sokkal rosszabb, mint amilyen a szocializmusban volt.

A kutatatásból kiderül az is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek a legelégedettebbek a rendszerváltással, s minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb az elégedettségi szint.