Rendőrt, bírót faggat a balhé-vizsgáló bizottság

Rendőrt, bírót is 'beidézett' szerdai ülésére a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottsága. Arról faggatóztak, vajon kaptak-e utasítást a bírók; rányomták-e a tömeget a rendőrök a Fidesz-gyűlésre 2006 őszén.

Pigler István ezredes az albizottság szerdai ülésén arról számolt be, úgy érzi, 2006. október 23-án "leváltották" a Deák téri egység éléről, mert nem küldött egységet a Gödörhöz, mivel véleménye szerint ezzel az Astoriánál lévő Fidesz-gyűlésre "nyomta" volna a tömeget. Az ezredes a Rendészeti Biztonsági Szolgálat bevetési osztályának a vezetője volt 2006 őszén, az ő egysége volt az, amelyik az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky út felé oszlatta a tömeget október 23-án délután.

Lassan oszlattak

A bizottság ülésén elmondta: amint a tömeg megindult a Bajcsy-Zsilinszky út felé, javasolta parancsnokának a tömegoszlatás megállítását, de azt az utasítást kapta, hogy menjenek tovább. A tömeg egy része a Nyugati tér felé ment, egy része pedig az Erzsébet tér felé. Közölte: tudta, hogy a Fidesz az Astoriánál tart gyűlést, így - mint fogalmazott - lassan végezték a tömegoszlatást; amikor azt az utasítást kapta rádión, hogy a tömeg köveket szed fel az Erzsébet téren, és küldjön oda egy századot, jelentette, hogy nem tudja végrehajtani a feladatot, mert azzal "rányomja a tömeget az Astoriára".

Nem utasított a bíró

"Eszem ágában" sem volt utasítani a kollégáimat, "abszolút értelmetlen dolog" lett volna - mondta Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.

A csoportvezető bírót azért hallgatták meg, mert több forrás is azt nyilatkozta a bizottság tagjainak, hogy ő volt az, aki "eligazítást" tartott a bíróknak, mielőtt döntöttek volna a 2006 őszén előállítottak előzetes letartóztatásáról. Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság elnöke felidézte a - mint fogalmazott - "pletykát", és arra volt kíváncsi, valóban történt-e eligazítás.

Bodor Tibor elmondta: az ő csoportjuk a bíróság elé állítással foglalkozott, és nem az előzetes letartóztatások elrendelésével. Jelezte: "fogalma nem lenne", hogy mi zajlott 2006 szeptemberében egy értekezleten, "ha nem kerül egy összeesküvés-elmélet kellős közepébe". Azért tudja, mert a történtek után egy héttel egy újságíró megkereste, utasította-e a bírókat bizonyos döntések meghozatalára, majd azt adta a cikk címének, hogy "tagadja" az eligazítást.

Mint mondta, 2006 őszén a média azt sugallta, hogy nagyszámú előállítás történik, rendkívüli mennyiségű ügyre kell felkészülniük, neki pedig csoportvezetőként biztosítania kellett a bírókat, hogy bent legyenek és tárgyalni tudjanak (a bíróknak nem kell bent lenniük a bíróságon, ha nem tárgyalnak).

Az értekezleten - ilyet egyébként gyakran tartunk - a nagyszámú előállításra felkészülve arról volt szó, bevezetjük, hogy két ügyeletessel fogunk dolgozni - mondta, hangsúlyozva, hogy kizárólag technikai felkészülésről volt szó.
Felvetette: az összeesküvés-elmélet szerint volt olyan bíró, aki megtagadta, hogy részt vegyen a munkában, és megerősítette, valóban volt olyan bíró, aki jelezte, nem tud részt venni a munkában.

A feladatom volt megkérdezni, van-e valaki, aki érintett az ügyekkel kapcsolatban, vagy mert az utcán volt, vagy más ok miatt - mondta. Hozzátette: a bíróság elé állításnál az ügyész szóban ismerteti a vádat (és azt írásban is átadja a nyomozati iratokkal együtt), de ha akkor derül ki, hogy a bíró érintett, akkor nem tudja megoldani, hogy más menjen be tárgyalni.

Mint mondta, egy bírónő jelezte, hogy a férje a rendőrségnél dolgozik, és nem tudja, hol volt akkor a férje, így lehet, hogy ő érintett. Megjegyezte: a bírónő ezekben az ügyekben nem, de a rendes vádemeléses eljárásban tárgyalt ilyen, 2006 őszi ügyet. Közölte: a csoportjukhoz szeptemberben 11 embert állítottak elő, ebből egy ügyben a védő betegsége miatt nem volt előállítás, hanem "normál" vádemelés történt. Hozzátette: a tíz ügyben, amiben végül eljártak, a közérdekű munkától a végrehajtható szabadságvesztésig "mindent kiszabtak", másodfokon egy esetben súlyosították az ítéletet, egy esetben helybenhagyták, a többiben enyhítették.

Arra, hogy az elmélet szerint utasította volna a bírókat bármilyen büntetés kiszabására, kijelentette: ez "abszolút értelmetlen dolog" lett volna, mert "az elsőfokú bírót mi a csudára lehetne utasítani"? "Értelme nincs a kérdés felvetésének, mire tudtam volna utasítani a kollégáimat? Eszem ágában nem volt" - jelentette ki. Jelezte: 2006-ban 5.000 ügy érkezett hozzájuk, a szeptember-októberi eseményekkel kapcsolatban pedig összesen 21, ebben 31 vádlott szerepelt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.