Ellenzéki össztűz alatt a miniszterelnök
Földpályázati botrány, IMF-tárgyalások, demokrácia-féltés, elmúltnyolcévezés – ezek a főbb témái a parlament hétfői plenáris ülésének politikai vitáinak.
Az Országgyűlés hétfői ülése a szokásoknak megfelelően, a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Botka László (MSZP) a szeptember 30-ai önkormányzatok napjának apropóján arról beszélt, hogy nincs ok az ünneplésre, mivel a Fidesz felszámolta az önkormányzatiságot, veszélyeztetve ezzel a demokráciát. Válaszában Tállai András államtitkár az elmúlt nyolc év szocialista kormányzásával hozakodott elő, amelynek köszönhetően hatszorosára nőtt az önkormányzatok adósságállománya. Az Orbán-kormány ezzel szemben konszolidálta a megyei önkormányzatokat, amelyeket a szocialisták a csőd szélére vittek, az önkormányzatiságot pedig nem számolták fel, az alapjogok ugyanis megmaradtak az önkormányzatok kezében.
Jávor Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy két év múlva lejár a földvásárlási moratórium, ha pedig a kormány nem segíti a hazai gazdákat, akkor külföldiek kezébe kerülhet a termőföld. Ezzel szemben nem a helyi családi gazdálkodókat, hanem oligarchákat, strómanokon keresztül önmagukat juttatják földhöz, amivel ellehetetlenítik a mezőgazdaságot. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában biztosította Jávort, hogy minden szereplőnek helye van a magyar mezőgazdaságban, a kis-, a közepes és a nagybirtokosoknak egyaránt; azt viszont kifogásolta, hogy az LMP nem vett részt a zsebszerződések felszámolásáról tartott egyeztetésen, és hogy a földtörvény vitájában sem tettek konkrét javaslatot.
Hálótársak
Napirend előtt Balczó Zoltán (Jobbik) az IMF-tárgyalásokról kérdezte a kormányt, amiatt aggódva, hogy a 2008-ashoz hasonló megszorításokkal járó megállapodást kötnek a valutaalappal, majd "a nagyon rossz megállapodást nemzetmentő csomagként mutatják be". Balczó szerint nemcsak a szocialisták "feküdtek le" az IMF-nek, hanem a Fidesz is. Varga Mihály szerint viszont Balczó korán aggódik, mivel még semmilyen megállapodást nem kötöttek, egyelőre csak előkészítő fázisban tartanak a tárgyalások. A 2008-as IMF-hitelmegállapodást pedig nem tartják irányadónak. A közszférában dolgozók számának csökkentése, az EU-projektek felülvizsgálata, a gazdaság kifehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés, valamint az áfa kérdésében kíván lépéseket tenni a kormány a megállapodás érdekében.
Az állami földpályázatokról beszélt a szocialista Gőgös Zoltán is, aki szerint a kormány súlyos kudarcot vallott, a megpályáztatott földek nyolcvan százaléka 26 Fidesz-közeli családhoz, rokonokhoz került.
Az azonnali kérdések sorában több ellenzéki képviselő Orbán Viktort bombázta kérdéseivel.
Orbán hangokat hall
"Mit mondanak a hangok a miniszterelnöknek?" – kérdezte a miniszterelnöktől Nemény András (MSZP), aki azt kifogásolta, hogy a kormány visszavonta a Vát-Horpác közelébe tervezett kínai repülőtérhez adott hozzájárulását. Ezt Orbán a turizmus visszaesésével indokolta korábban, illetve azzal, hogy meg kell kérdezni a helyieket is. Ehhez képest volt már helyi népszavazás – pozitív eredménnyel, reptér esetében pedig ostobaság a turizmus vissszaesésétől tartani. Nemény utalt rá, hogy a miniszterelnököt "oligarchák irányítják", mivel a helyi vadásztársaságot birtokló Nyerges Zsolt és a közelben kastélyt, fogadót működtető Simicska Lajos érdekeit képviselte a reptér kiemelt státuszának visszavonásakor. Erről ugyanis a fejlesztési bizottság döntött, amit Orbán elnököl, tagja pedig az a fejlesztési miniszter, akinek a főtanácsadója Nyerges Zsolt testvére. Ki súgja a hangokat a fejében? – kérdezte Nemény András a kormányfőtől. Orbán Viktor elismerte, hogy hall hangokat, mégpedig a magyarok hangját. A magyarok hangja pedig egyre erősebben azt mondja, hogy a magyarok érdekeit kell képviselni, ezt az elvet követik a külföldi befektetések esetében is. Ami a tervezett logisztikai központot és cargo repteret illeti, a beruházás kiemelt minősítését azért vonták vissza, mert komolytalannak tartották a kínai befektetőcsoport szándékait, miután 2009 óta nem jelentettek be kérelmet az engedélyező hatóságokhoz. Ha mégis komoly a szándékuk, akkor adják be a szükséges papírokat. "Nem elég a jóistentől kérni, hogy ötösünk legyen a lottón, néha meg kell venni a szelvényeket" – viccelődött Orbán.
'Tandíj nem lesz'
A jobbikos Dúró Dóra a tandíj visszaállítását kérte számon a kormányfőtől, emlékeztetve, hogy régebben Orbán még a tandíj eltörlése mellett kampányolt, kormányon pedig már az általánossá tételét is kilátásba helyezte, miközben soha nem volt ilyen magas a diákok kivándorlási kedve. Erre a miniszterelnök azt felelte, hogy idén és jövőre 10 milliárd forintot fordítanak a fiatalok munkavállalásának támogatására. A szakképzetlen pályakezdőknek, gyakornokoknak is pályázatokat hirdetnek, a 25 év alattiak munkavállalását pedig szociális járulékcsökkentéssel ösztönzik. "Tandíj nem lesz" – szögezte le Orbán Viktor; semmiféle fizetési kötelezettség nem zárhatja el a fiatalok felemelkedésének útját; a tandíj pedig nem összekeverendő a diákhitellel. "Meg fogják látni, hogy több diák fog iskolába járni, mint a régi rendszerben".
Miért?
Kovács László (MSZP) nemes egyszerűséggel Miért? címmel jelentkezett felszólalásra, konkrétan az azeri baltás gyilkos kiadatásáról faggatta a miniszterelnököt. A volt külügyminiszter ugyanis betekintést nyert a külügyi feljegyzésekbe, és mint kiderült, nemcsak a szocialisták idején, de 2010 óta is azért nem adták ki Ramil Safarovot, mert számítani lehetett rá, hogy szabadon fogják ünnepelni a hazájában hősként ünnepelt gyilkost. Még az Orbán Viktor idei bakui látogatásához készült tárgyalási dossziéban is az a javaslat szerepelt, hogy utasítsa el a kiadatást. Válaszában a kormányfő megismételte, hogy helyes és igazságos döntést hoztak a kiadatással, ez megfelelt a nemzetközi jognak, és fordítva – ha örmény gyilkol azerit – is ugyanígy jártak volna el.
Orbán jó IMF-megállapodásban bízik
Vollner János (Jobbik) az IMF-tárgyalásokkal revolverezte a miniszterelnököt, hogy ha két éve még elzavarták a valutaalapot, akkor most miért tárgyalnak velük mégis az újabb és újabb megszorításokról. Orbán Viktor erre azt felelte, senki se zavarta el őket, csak nem újították meg a lejárt hitelmegállapodást. 2010-ben csak ugyanolyan rossz, megszorításokkal járó megállapodást köthettek volna, mint a szocialisták 2008-ban, ilyet viszont nem akartak, ellenben most is készen állnak egy jó megállapodásra. A kormányfő bízik benne, hogy sikerülni fog tető alá hozni egy kedvező megállapodást, de "nem kell minden áron megállapodni".
Nyerges vontató
Talicskával, sőt nyerges vontatóval viszik a fejlesztési pénzeket a narancsos haverok – ezzel szembesítette Orbánt az LMP-s Vágó Gábor. Emlékeztetett, hogy Orbánék azt ígérték, kitakarítják a "disznóólat", ahogy az EU-források felhasználásáért felelős intézményrendszert nevezte. "Ha egy kalyibát narancsra festenek, ráírják, hogy sertéstelep, és csak a haverokat engedik be, az attól még disznóól marad". A fejlesztési pénzeket nem tudjuk lehívni, és csak azok jutnak a húsosfazékhoz, akiknek van haverjuk. Vágó a Szajol–Püspökladány "vasúti mutyit" hozta fel példaként, mondván, annyi pénzből, amennyit a (Simicska-féle) Közgép kapott, aranyból is lehettek volna a sínek.
Orbán Viktor azt javasolta Vágónak, hogy ha lehiggad kurucos rohamai után, akkor támogassa a gazdaságpolitikájukat. A fejlesztési pénzekkel kapcsolatban azt várja el, hogy egy fillért se kelljen visszaadni Brüsszelnek, éppen ezért nem alakították át az egész intézményrendszert, mert akkor bennragadtak volna források. Ezért csak toldozgatták-foltozgatták a disznóólat, de majd a 2014-ben kezdődő következő pénzügyi ciklusra teljesen új rendszert építenek ki.
Csökkenhet a szociális adó
A politikai vitákat követően a parlament délután a szavazásokkal folytatja a munkáját. Megszavazzák várhatóan a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása érdekében szükséges módosítások csomagját. A kormány előterjesztése alapján ismét átalakítják az adó- és járulékrendszert – a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából. A javaslat két fontosabb részből áll: egyfelől a hátrányos helyzetben lévő foglalkoztatottak esetében csökkentik a szociális hozzájárulási adót – ez a 25 év alattiakat, 55 év felettieket, gyedről, gyesről, gyetről visszatérőket, valamint a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélkülieket érinti. Másrészt könnyítenek a kisvállalkozások áfakötelezettségein is, bevezetve a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét, megemelik az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt.
Bevezetik a kisvállalati adót
Hétfőn várhatóan elfogadják a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló jogszabályt. Ez alapján a kisvállalati adózói kör számára két új és egyszerű, választható adónemet vezetnek be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját, valamint a kisvállalati adót. Előbbit az egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság választhatja, aki/amely legalább egy kisadózó foglalkoztatottat bejelent az adóhatóságnál. A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint lesz. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. A kisvállalati adót pedig a legfeljebb 25 fős cégek választhatják – kiváltva ezzel a nyereségadót, a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót is. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
Könnyítés özvegyeknek
Ma lesz a zárószavazás a tb-törvény módosításáról is. A kormány javaslata az özvegyi nyugdíjakat érinti: akik 2011. december 31-én özvegyi nyugdíj mellett átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban is részesültek, vagy akik az özvegyi nyugdíj miatt szüneteltették az átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot, azok számára változatlan összegű özvegyi nyugdíjat folyósítanak, vagyis nem csökkenne annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 30 százalékára, amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
Nem lesz több börtön frakció
Ma döntenek a képviselők az önkormányzati képviselők új összeférhetetlenségi szabályairól is; a módosítás apropóját az adta, hogy eltérő szabályok vonatkoznak az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati képviselőkre. A módosítás alapján egy szándékos bűncselekmény miatt elítélt képviselő mandátuma automatikusan megszűnne.
Póráz a night clubokon
A parlament hétfőn dönt a környezetvédelmi törvény módosításáról is. Ezzel egyfelől rendeletalkotási jogot adnak a fővárosi kerületeknek, környezetvédelmi feladataik hatékonyabb ellátása céljából, másfelől szigorítják a világörökség területén működő bárok, night clubok működését, mivel ezek "veszélyt jelenthetnek mind a közbiztonságra, mind pedig a kialakult városképre". Ezért az éjjeli nyitva tartást rendőrségi engedélyhez kötik; a szórakozóhelyek három hónapot kapnak az engedélyek beszerzésére.
