- Felháborító a Pesti Központi Kerületi  Bíróság (PKKB) bírájának, dr. Vasvári Csabának a tervezett rendőri előállításommal kapcsolatos döntése, amelyet törvénysértőnek tartok - nyilatkozta lapunknak Helmeczy László ügyvéd azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön Vasvári Csaba bíró a Budapesten praktizáló nyíregyházi ügyvéd rendőri úton való előállítását rendelte el az ügy következő tárgyalására.

Az ügy előzménye: a Hír TV két riportere rágalmazás miatt magánvádas eljárást indított Helmeczy László ellen. Az ügyvéd állítása szerint a csütörtöki tárgyalás előtt írásban és szóban is jelezte a PKKB-n, hogy egy büntetőperben védőként kötelező részt vennie egy nyíregyházi tárgyaláson a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon, s emiatt nem tud megjelenni a budapesti magánvádas perben. Hozzátette: a nyíregyházi tárgyalás időpontját sokkal hamarabb kitűzték, mint a budapesti magánvádas eljárás tárgyalásának dátumát. Helmeczy László lapunknak azt mondta: az ügyvédbojtárja számolt be róla, hogy az ügyet tárgyaló Vasvári Csaba bíró a tárgyalás kezdetén közölte, hogy nem kapta meg Helmeczy László írásos kérelmét, ezért elrendeli az ügyvéd rendőri elővezetését. Az ügyvéd hozzátette: azért küldte el az ügyvédbojtárját a tárgyalásra, hogy az jelezze: szóban és írásban is közölték a halasztási kérelmet. Helmeczy föltette a kérdést: amennyiben a bíró valóban nem kapta meg a beadványát, akkor milyen alapon rendel el elővezetést, ha nem is tudja, mit tartalmaz a halasztási kérelem? A bíró ugyanis azt állította - mondta Helmeczy -, hogy a megyei bírósági okirattal igazolt kérelmet meg sem kapta, de miután az ügyvédbojtárja bejelentette, hogy már beadták a kérelmet, a bíró annak tartalmára nem volt kíváncsi.

Helmeczy László úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben megbízott a bíróságokban, de most megrendült a bizalma, mert szerinte a bíró törvényt sértett. Hozzátette: elfogultsággal vádolja a bírót a döntése miatt, szerinte az egész ügy csak azt a célt szolgálta, hogy a jobboldali sajtó - ezen belül a Hír TV - lejárathassa őt, mint az MDF regisztrált parlamenti képviselő-jelöltjét. Mint mondta, az említett bíró korábban már elfogultan járt el vele szemben. Emlékeztetett rá: rágalmazás miatt korábban beperelte Bayer Zsolt publicistát, de a PKKB-n Vasvári Csaba megszüntette az eljárást, mondván, hogy egy közszereplőnek több mindent kell elviselnie, mint egy átlagembernek. Helmeczy akkor megfellebbezte a megszüntető határozatot, amelyet a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezett, s a PKKB-t új eljárásra kötelezte. Hozzátette: a közelmúltban, amikor Bayer Zsolt mint vádlott nem jelent meg a tárgyaláson, a bíróság nem rendelt el rendőri elővezetést, hanem megvárta a publicista igazolását a távolmaradás okáról.

Helmeczy László kijelentette: jogorvoslattal él a rendőri előállításról szóló döntés ellen, s egyúttal elfogultságot jelent be Vasvári Csabával szemben.  Hozzáfűzte: a bíróság döntése számára felbecsülhetetlen károkat okoz, mert most a jobboldali sajtó azt szajkózza, hogy őt mint vádlottat rendőri elővezetéssel idézik meg, azt a látszatot keltve - tette hozzá -, mintha Vasvári Csaba eljárásának köze lenne a jogállamisághoz és a törvényességhez.

Az ügyről megkérdeztük a PKKB sajtóügyeit ellátó Fővárosi Bíróság sajtóosztályát, ahonnét a következő választ kaptuk:

"A Fővárosi Bíróság határozottan visszautasítja azt a feltételezést, hogy az ügyben eljáró bíró eljárása bármiféleképpen törvénysértő vagy politikailag részrehajló lett volna. A H. László ellen folyamatban lévő magánvádas büntetőügyben a vádlott H. László szabályszerű idézés ellenére ezidáig három alkalommal nem jelent meg az ügyben kitűzött bírósági tárgyalásokon. Az eljárás sikeres lefolytatásának biztosítása céljából a bíró az eljárási törvény adta lehetőségekkel élve a vádlott rendőri elővezetését rendelte el a május 13-ai tárgyalásra. A személyes megjelenés kötelezettsége ellenére a vádlott H. László olyan személyt küldött maga helyett a tárgyalásra, aki az ügyben a vádlott helyett nem járhat el, ezért érdemi tárgyalásra nem is kerülhetett sor. H. László jelen ügyben nem mint ügyvéd, hanem mint vádlott szerepel, így rá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény vonatkozik, melynek 69.§ (1) pontja úgy rendelkezik: Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, a terhelt elővezetése rendelhető el."

 A Fővárosi Bíróság nyilatkozatára Helmeczy László így reagált: a közlemény több ponton nem felel meg a valóságnak. Kijelentette: az eljárási törvény nem ad arra lehetőséget, hogy olyan esetben elővezetést rendeljen el a bíróság, amikor egy ügyvéd a hivatása gyakorlása kapcsán megyei bírósági idézésnek tesz eleget kötelező jelleggel. Mint mondta, a Hír TV-s újságírók által ellene kezdeményezett - szerinte teljesen alaptalan - magánvádas ügyben az idézést 2olo januárjában vettem át, később, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság  értesítését. Helmeczy László úgy fogalmazott: a magánvádas tárgyalásra nem küldött maga helyett senkit, hanem azt az ügyvédjelöltjét küldte be a tárgyalásra, aki egy nappal korábban hivatali időben benyújtotta a tárgyalás elhalasztás iránti kérelmet a kötelező megyei bírósági megjelenéssel kapcsolatos igazolással együtt. Leszögezte: a tárgyalás előtt szabályszerűen, bírósági idézés alapján előzetesen kimentette magát, ezért ilyen esetben az elővezetés elrendelésére  törvényes lehetősége a bíróságnak nincs. Megjegyezte:  ha semmilyen kérelmet nem nyújtott volna be előzetesen a bíróságnak, akkor utólag is igazolhatta volna azt, hogy bírósági tárgyaláson volt. 

 A Fővárosi Bíróság sajtóosztályának nyilatkozata azt is tartalmazza, hogy Helmeczy László eddig három alkalommal nem jelent meg a kitűzött tárgyaláson.

Erre reagálva az ügyvéd azt mondta: a közlemény ezen része azt a látszatot kelti, mintha ő semmibe venné a Magyar Köztársaság bíróságát, vagy Vasvári Csaba bírót. Hozzátette: a közlemény ezen része egyszerűen nem igaz. Mint mondta, ebben a magánvádas ügyben tárgyalást most tűztek ki először, az előző három esetben ugyanis személyes meghallgatásra kapott értesítést, amelyen a megjelenése nem volt kötelező. Hozzátette: más fontos tárgyalási elfoglaltsága miatt kétszer kérte a személyes meghallgatás elhalasztását, s a harmadik személyes meghallgatásra, a békéltető tárgyalásra ismét nem tudott elmenni. Távol maradt a személyes meghallgatástól, ami mulasztást nem jelent, csupán azzal következménnyel jár, hogy ez esetben a bíróság a távollétében a békéltetést eredménytelennek tekinti és az ügyet bírósági tárgyalásra utalja.  Helmeczy László kijelentette: arra hivatkozik Vasvári bíró, hogy nem mentettem ki magát a személyes meghallgatáson való távolmaradástól, holott eljárási alapfogalomnak számit, hogy nincs kimentési kötelezettség a személyes  meghallgatásról való távolmaradás esetén.

- Határozottan visszautasítom a Fővárosi Bíróság tárgyi tévedésektől  hemzsegő sajtóközleményét és azt a feltételezést, hogy három évtizedes gyakorlattal, négy évi Alkotmányügyi Bizottsági gyakorlattal, valamint több mint lo éves büntetőjogi cenzori gyakorlattal ne tudnám, hogy az ellenem indított ügyben nem küldhetek helyettest - jelentette ki Helmeczy László. Így fogalmazott: munkája során tanulmányozta a koncepciós perek gyakorlatát és ezekben a perekben a bírói önkényt, de azt soha nem hitte volna, hogy 2olo-ben saját magán fogja megtapasztalni, hogy egy bíró a törvények semmibe vétele mellett azt csinál vele, amit akar.

- Arra nem gondoltam, hogy Vasvári bíró úr törvénytelen, megalapozatlan kényszerintézkedés alkalmával lehetőséget ad az én országos lejáratásomra képviselő-jelöltként, magánemberként és ügyvédként is - jelentette ki.  

Az ügyvéd elmondta: megkéri a Fővárosi Bíróság elnökét, hogy ezeket az ügyeket vizsgálja ki, és a szükséges intézkedéseket Vasvári bíró ellen tegye meg, mivel álláspontja szerint szégyenletes, ami ebben az ügyben történt. Végül kijelentette: Vasvári Csaba bíró szerinte törvénytelen döntése miatt  az okozott erkölcsi, vagyoni és nem vagyoni kárigényét érvényesíteni fogja.