Most az orvos szól, hogy neki már fáj
Több nagyvárosban, így Budapesten a Semmelweis Egyetem Balassa utcai Ideggyógyászati Klinika előtt délben központi rendezvényen is hangot adnak elégedetlenségüknek. A szervezők szerint a négy visegrádi országban több százezer fehérköpenyes vehet részt a közös és egyidejű megmozduláson. Az akcióra közös jelvényt is készítettek, ezt a kitűzőt viselik majd holnap a tiltakozók. Lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szervezetének elnöke elmondta: Lengyelországban csak az orvosi szakszervezet, de Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon több munkavállalói érdekvédő, illetve kamarák is csatlakoztak és mozgósítottak az akcióra.
Bélteczki János azt is mondta: már nemcsak azzal kell naponta szembesülni, hogy mind több kolléga száll repülőre, de a napi szorongás részévé vált, hogy mit nem tudnak majd aznap biztosítani az ellátás során a betegnek. A kórházak raktárai kiürültek, az elromlott gépeket nem javítja senki, a gyógyítás feltételei totálisan ellehetetlenültek.
A visegrádi koalíció országainak orvosi szakszervezetei 2011 őszén döntöttek arról, hogy megalakítják a Visegrádi Chartát. Ez a szervezet koordinálja a szakszervezetek közös fellépéseit, tiltakozó akcióit. A Charta aláírói a közös demonstrációra való felhívásukban állítják, a problémáik közösek: így például valamennyi érintett országban az egészségügyi kiadások aránya jelentősen elmarad az európai átlagtól. Az egyes gyógyító beavatkozásokat nem értékükön finanszírozzák a nemzeti egészségbiztosítók, így az intézmények súlyos adósságokkal küzdenek.
Az ágazatban dolgozók bére megalázóan alacsony, életkörülményeik folyamatosan romlanak. Egyes országokban sor került bérkorrekcióra, ám az sem teljes körű, az emelések első szakaszát nem követte a megállapodás szerinti következő szakasz.
Mindezek hatására a képzett orvosok és egyéb szakemberek nagy számban hagyják el hazájukat, vándorolnak az unió gazdagabb országaiba, ahol 10-15-ször magasabb fizetésért dolgozhatnak. A rendszerben maradók munkaterheltsége jelentősen megnőtt. Az egészségüggyel kapcsolatba hozható költségek terheit döntően a munkavállalók viselik, a gazdaság egyéb résztvevői kevésbé járulnak ehhez hozzá. Evvel együtt egyre romlik a szolgáltatáshoz való hozzájutás lehetősége.
Az érintetteket az is zavarja, hogy mind a társadalom, mind az egészségügy terén jelentős a korrupció. A rendszerben felgyülemlő feszültségek miatt romlott a gyógyítókkal szembeni bizalom, nőtt az ellenük irányuló agresszió. A döntéshozók nem szembesítik a társadalmat avval, hogy a jelenlegi egészségügyi költségvetésből a korábban megszokott színvonalú ellátás nem tartható már fent. A fogyasztói elvárásaiban csalódott beteg az egyébként is túlterhelt, fásult, fáradt és elgyötört gyógyító személyzeten tölti ki dühét.
Mindezek az okok vezettek oda, hogy a Visegrádi-4 csoport orvosszakszervezetei közös akcióval kívánják országaik közvéleményét és a döntéshozók figyelmét magukra vonni.
