Rend lesz a parlamentben?
Márpedig rend lesz a parlamenti bizottsági üléseken – legalábbis ez következik az országgyűlésről szóló, tavaly elfogadott törvény rendelkezéseiből. A szocialista frakció kigyűjtötte, hogy a renitens képviselők mire számíthatnak. Aki az elnököt bírálja, attól megvonják a szót, de ha valaki az országgyűlés tekintélyét is megsérti, annak már pénzbüntetésre is fel kell készülnie.
Amennyiben a képviselő a bizottsági ülésen eltér a tárgytól, illetve a felszólalása során saját vagy más korábban elhangzott véleményét ismétli, attól a második rendreutasítást követően az elnök megvonhatja a szót. Vagyis: ugyanazon ügyben aznap ismét nem szólalhat fel, és a grémiumok – többségében kormánypárti – vezetőjének egyszemélyi döntése ellen jogorvoslatnak sincs helye.
Az viszont már kevésbé kifogásolható, hogy amikor valaki kitölti a képviselőcsoportja időkeretét, nem beszélhet tovább. Más kérdés, hogy a kormánytöbbség ezzel a szabállyal is visszaélhet, és korlátok közé szoríthatja az ellenzéket.
Ugyanakkor szubjektív megítélés kérdése, hogy egy képviselő a felszólalása során használ-e olyan kifejezést, amely alkalmas a parlament tekintélyének vagy más személyeknek – illetve valamely kisebbséghez tartozó csoportok tagjainak – a megsértésére. Aki erre vetemedik, azt a bizottsági elnök először rendreutasítja, majd másodjára megvonja tőle a szót. Jogorvoslatnak ebben az esetben sincs helye.
A nemzeti, faji vagy vallási közösséget sértő megnyilvánulások még többé-kevésbé értelmezhetők, de miként dönthető el, hogy mikor sérül a parlament tekintélye? Akkor, amikor a bizottság kormánypárti elnöke megsértődik? S vajon hol a tűréshatár? Ellenzéki politikusokat minősítettek már az országgyűlésben hazugnak vagy tolvajnak, és ugyanez viszont is igaz. Vajon képesek lesznek-e grémiumok – többségében kormánypárti – vezetői egyenlő mércével mérni?
És mit jelent a kirívóan, illetve súlyosan sértő fordulat? Akkor már a képviselőtől bármely bizottsági tag javaslatára a testületi ülés egész hátralevő részére megvonhatják a szót, és vele szemben pénzbírság kiszabását is indítványozhatják. Ez utóbbiról egyébként a parlament plenáris ülésén vita nélkül határoznának.
Ami pedig egészen elképesztő: amikor egy bizottsági tag az elnök ülésvezetését kifogásolja, attól felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonhatják meg a szót. Az érintett képviselő számára – aki az adott ügyben folyó vitában a továbbiakban nem vehet részt – kevés vigaszt jelent, hogy később a szakbizottságtól a házszabályi rendelkezések értelmezését kérheti.
Az országgyűlésről szóló törvény egyik pontjának kapcsán viszont teljes lehet az egyetértés. Ha valaki a bizottsági ülésen fizikai erőszakot alkalmazna, illetve közvetlenül erőszakra hívna fel, annak tényleg nincs helye a parlamentben. Ilyen esetben először a mentelmi bizottságnak kellene állást foglalnia az ügyben, majd az országgyűlés kétharmados többséggel döntene az érintett személy képviselői jogainak ideiglenes – néhány napra szóló – felfüggesztéséről.
