Brüsszelt nem hatja meg a magyar hátraarc
A parlament döntése értelmében 5,3 százalék lesz a reklámadó egységes mértéke, és 100 millió forint árbevételig nem kell adót fizetni. A magyar kormány „foglya” a reklámadónak, ebben a kérdésben nem dönthet szabadon. A bizottság március közepén függesztette fel a törvény végrehajtását, mert a leginkább diszkriminált RTL-csoport panasza alapján vizsgálatot indított, hogy a tavaly bevezetett új sarc megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak.
A hirdetési újságok reklámadója beépül a fogyasztói árakba Földi Imre / Népszabadság |
A parlamenti döntés hírére lapunk brüsszeli tudósítójának bizottsági források csak annyit mondtak, hogy továbbra is kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal. Vizsgálják, hogy a módosítások megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A bizottság még nem hozott döntést, az állami támogatással kapcsolatos vizsgálat még nem zárult le. Kovács Zoltán kormányszóvivő reményét fejezte ki, hogy az elfogadott törvény tartalmával a bizottság is egyetért, s hamarosan lezárja a vizsgálatot. A szóvivő szerint a kormány idén 7-8, jövőre pedig 11 milliárd forintos bevételt remél a reklámadóból.
A törvény módosításával csak a két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 jár jól. Becslések szerint az RTL Klubnak ötmilliárd helyett 1,3 milliárdot kell majd fizetnie, a TV2-nek 1,5 milliárd helyett 800 milliót. Mindenki más rosszul jár. Több tízmillió helyett 150–200 millió forintot vagy még annál is többet kell fizetnie a CEMP-csoportnak (egyebek között Index, InfoRádió), a Mediaworksnek (lapunk és a többi közt a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, valamint nyolc megyei napilap tulajdonosának), a Metropol kiadójának, az Origo és a Centrál Média tulajdonosainak. Simicska Lajos a média- és reklámcégei után másfél milliárd forintot fizethet be az államkasszába. A kisebb árbevételű cégek adóterhelése tízszeresére is nőhet, ami miatt több vállalkozás kénytelen lesz lehúzni a rolót.
A nagy áruházláncok minimum kétmilliárd forintot fognak fizetni az ingyenes reklámújságjaik után, amit nyilvánvalóan beépítenek az áraikba. A nullás sávval viszont adminisztrációs tehertől szabadíthatják meg a média-, sport- és kulturális szektornak azokat a szereplőit, amelyek alig néhány tíz- vagy százezres reklámbevételre tesznek szert.