Rég-új kinevezési struktúra a BKV-ügy nyomán?
Fővárosi politikusok tájékoztatása szerint a Főpolgármesteri Kabinet által hétfőn tájékoztatóként megismert javaslatával Bőhm András szabad demokrata politikus a 2006 októberéig működő gyakorlat visszaállítását indítványozza. Ezáltal ugyanis tisztább viszonyok mellett és átláthatóbban, széles nyilvánossággal születhetnének meg az ilyen döntések.
Bőhm András kezdeményezi az önkormányzat szervezeti szabályzatának olyan jellegű módosítását is, hogy a korelnök vegye át a közgyűlés vezetését, ha az egyébként határozatképes ülésről valamiért 15 percnél hosszabb időre eltávozna a főpolgármester, valamint a helyettesei. Kezdeményezi azt is, hogy ezután a rendkívüli közgyűlést az indítvány benyújtásától számított nyolc napon belüli időpontban tartsák meg.
A jelenlegi szabályozás szerint a főpolgármesternek a rendkívüli közgyűlést az indítvány benyújtása utáni nyolc napon belül össze kell hívnia, de az ülés akár hetekkel későbbi időpontban is lehetne. A nyári szünet előtt volt példa arra, hogy a közgyűlés ugyan határozatképes volt, de a főpolgármester és helyettesei eltávoztak az ülésről.
Az MTI városházi információi szerint a jelenlegi szabályozás alapján a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága a jövő héten, még a közgyűlés előtt dönthet arról egy helyszíni javaslat alapján, hogy felmenti-e posztjáról a BKV vezérigazgatóját. Ehhez a 13 fős bizottságban az öt szocialista képviselő mellett még két támogató szavazatra lenne szükség.
A gazdasági bizottság jövő héten dönt a Főkert Nonprofit Zrt. új vezérigazgatójáról. Kocsis Lászlót, a társaság eddigi vezetőjét a nyári szünet előtt érdemi indokolás nélkül, helyszíni javaslatra mentette fel a bizottság. A július végén lejárt pályázatra Törőcsik Éva, a cég szakmai vezérigazgató-helyettese és Galambos András György, a VII. Kerületi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója jelentkezett.
Az MTI információi szerint meghatározó városházi vezetői körök Galambos András kinevezését szorgalmazzák.
Eközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Kovács Árpád az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellenőrzési albizottságának hétfői rendkívüli ülésén kijelntette: az ÁSZ-nak nincs jogi felhatalmazása arra, hogy átfogóan vizsgálja meg a főváros közlekedési cégét, igaz, erre kapacitása sem lenne.
Az elnök szerint nem elfogadható, hogy a BKV Zrt. egyik vezetője a nyugdíjazása után tovább dolgozott a vállalatnál, de az önkormányzati és a közvetett állami cégeknél hiányzik az üvegzseb törvény alkalmazása: a vállalatok megtagadhatják az adatok kiszolgáltatását.
Kovács Árpád szerint a BKV humánpolitikai vezetője 100 milliós végkielégítését csak polgári peres úton lehetne visszaszerezni; ha a szerződések megfelelőek, akkor a bíróság "bölcsességére" van bízva, hogy visszafizetteti-e a végkielégítést.