Ertsey Katalin, az LMP képviselője kért először szót napirend előtt. „A női jogok emberi jogok” címmel elmondott felszólalásában az ökopárti politikus többek között arról beszélt, hogy kedden az emberi jogok világnapja lesz, Magyarországnak viszont nincs túl sok oka az ünneplésre. Ertsey a szigetszentmiklósi családi terrort hozta fel példaként, rámutatva, hogy az ügyben a szociális rendszer sem működött tökéletesen. „Hány olyan ember van ma, aki a fejlett országok közösségébe tartozó Magyarországon nem tudni élni egyetemes jogaival?” – tette fel a kérdést a politikus, majd negatív példaként hozta fel az egykori, nőverő fideszes politikus esetét is.

Ertsey ezután azt a költői kérdést tette fel, hogy vajon az a Fidesz, amely bármikor „kiforgatja sarkaiból a világot”, és milliárdokat csoportosít át egyetlen mozdulattal, most nem képes egy nőverő képviselőt lemondásra felszólítani. Az LMP képviselője szerint elég lenne annak telefonálnia egyet, aki egykoron személyesen választotta ki az illetőt a képviselői posztra Felcsúton.

Rétvári Bence kereszténydemokrata államtitkár reagált a kormány részéről, „szörnyű eseteknek” nevezve az LMP-s képviselő által felidézett ügyeket. A közigazgatási tárca államtitkára ezt követően azokat a kormányzati lépéseket sorolta, amelyek a hasonló esetek megelőzését, hatékonyabb felderítését és szigorúbb büntetését segítik. Rétvári szerint az előző időszakban a kormány nem lépett ezekben az ügyekben, a mostani kabinet viszont meghozta a szükséges döntéseket. A nőverő fideszes politikussal szemben pedig „egyértelmű konzekvenciának” nevezte, hogy az illető kilépett a frakcióból és a pártból is; ez Rétvári szerint ismét csak a kormánypártok gyors és határozott fellépését mutatja. „A kiszolgáltatottaknak igenis van mire pozitívan gondolniuk holnap, az emberi jogok világnapján” – zárta válaszát az államtitkár.

Megint bírói ítélet a téma

A kereszténydemokrata Aradszki András szólalt fel másodszor a napirend előtti blokkban. A KDNP képviselője „Érik a gyümölcs” címmel a lakossági devizahitel-szerződésekről és az azokkal kapcsolatos bírói gyakorlatról beszélt. Többek között azt mondta: nem lehet elfogadni, hogy az egyik fél a szerződéseket egyoldalúan módosítsa.

Rétvári Bence reagált erre is a kormány részéről. A KDNP politikusa is felidézte, hogy a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban egyre több bírósági döntés születik: hol a bank, hol pedig a hiteles érveit elfogadva. Az államtitkár szerint a kormány nagyon várja a Kúria ezzel kapcsolatos jogegységi döntését, hogy a kérdés minél rendezettebb legyen. Rétvári hozzátette, hogy a magyar bíróságok mellett az Európai Bíróság is vizsgálja a kérdést és hoz majd hamarosan döntést az ügyben. „A bank egyértelműen erőfölényben van, ezt a jogegyenlőséget kell nekünk megtennünk!” – zárta felszólalását Rétvári Bence.

Napocskarajzolás, havi ötvenezerért

„Rajzoljon napocskát és felhőcskét havi 50 ezer forintért!” – ezt a címet Dúró Dóra adta napirend előtti felszólalásának. A szélsőjobboldali párt politikusa ebben arról beszélt, hogy a téli közmunkaprogram szerintük már most megbukott. Dúró hangsúlyozta, hogy a közmunkaprogramnak vegyes tapasztalatai vannak: sok helyen az érintettek nem végeznek érdemi munkát. A Jobbik képviselője kifogásolta azt is, hogy a kormány a közmunkásokat is a foglalkoztatottak között számolja el a statisztikákban, viszont ezzel szemben nem fizet nekik minimálbért. Dúró Dóra rámutatott, hogy a közmunkásoknak „olyan gagyi képzésekben” kell sokszor részt venniük, ahol tíz pontot érhetnek el azzal, ha le tudják írni a nevüket; de ha napocskát is tudnak rajzolni, akár már ötvenezer forintot is kaphatnak. A Jobbik politikusa szerint a meghirdetett program valójában nem ad olyan képzést az érintetteknek, amely visszavezetheti őket a munka világába. „Ez elfogadhatatlan, teljesen értelmetlen, ablakon kidobott milliárdok csupán” – mondta Dúró Dóra.

Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár válaszában örömét fejezte ki azért, hogy a Jobbik is egyetért azzal: szükség van a közfoglalkoztatásra. A fideszes politikus szerint kétszázezer embernek értelmes munkát adni télen nem feltétlenül lehet, de ez a kormány legalább tesz valamit azokért, akik segítségre szorulnak. „Csak olyan képzések indultak, amelyre igény jelentkezett” – tette hozzá az államtitkár. Czomba Sándor arra kérte az ellenzékieket, hogy ne a napocskarajzolással „jöjjenek”, mert ez a kompetenciakészség felmérésének nulladik lépcsője. Az államtitkár nagy „horderejű és volumenű” foglalkoztatási képzésnek nevezte a programot, amely szerinte esélyt ad a rászorulóknak.

Propaganda és valóság

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is felszólalt napirend előtt. A szocialista képviselő „Propaganda és valóság” címmel többek között arról beszélt, hogy még a szocialista kormány idején is volt sportlétesítmény-fejlesztési program, amelynek első pontja valóban a meglévő stadionok fejlesztése volt, de négy további fontos pillére is volt; ráadásul akkoriban érdemi gazdasági növekedés volt az országban. „Sokan azt kívánják, hogy a miniszterelnök foci helyett bárcsak inkább sakkozna, mint Kádár János, mert az sokkal kevesebbe kerülne az országnak” – tette hozzá az MSZP elnöke. Ezt követően Mesterházy a nemzeti bajnokság nézőszámaira hivatkozva azt mondta: minden egyes nézőre két és fél milliót költenek az adófizetők pénzéből, holott számos más területen is nagy a lemaradás, sok területre lehetne még fordítani ezeket az állami milliárdokat. Mesterházy szerint a gyermekéhezést húszmilliárdból fel lehetne számolni, ötmilliárdból feloldani a felsőoktatási zárolást, de stadionok helyett valódi pedagógusbér-emelésre vagy a szociális munkások bérének rendezésére is lehetne fordítani a szóban forgó összegeket.

Soltész Miklós szociális államtitkár szerint a baloldalon inkább videókat forgalmaznak, ahelyett hogy megnéznék azt, mi történik az országban. A KDNP-s államtitkár szerint a szocialisták korábban minden egyes beruházást hitelekből fedeztek, amelyekkel csak a szocialisták „haverjai és bankjai” jártak jól. Soltész szerint Mesterházy nem vette észre, hogy azok a beruházások, amelyek az elmúlt évek szocialista és liberális kormányzása alatt elmaradtak, most vagy elkezdődnek, vagy már be is fejeződnek. Az államtitkár szerint a szocialisták juttatták az országot katasztrofális gazdasági helyzetbe, és csak a kormányváltás mentett meg minket a görögországihoz hasonló helyzettől. Soltész Miklós szerint az MSZP elnökének nincs mit számon kérnie a mostani kormányon. Az államtitkár szerint mindössze annyi történt, hogy Mesterházy Attila a korábbi pártelnöke tanácsára a hétvégén felült a gázrezsóra, és mondott egy kemény beszédet, ami viszont – legalábbis Soltész szerint – inkább siralmas volt.

Kósa sok gyereket akar

Kósa Lajos fideszes képviselő volt az utolsó felszólaló napirend előtt. „Gyed-extra – tovább csökkennek a munkaadók terhei” címmel arról szónokolt, hogy nemcsak Magyarországon, de a világban is komoly gondot okoz a népességfogyás. Kósa szerint az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amely segít a magyar családok gyermekvállalásán. A fideszes politikus szerint a magyarországi egy gyermekbarát társadalom, ahol nem pénzért, hanem azért szülnek gyermekeket, mert szeretik őket. Kósa Lajos rámutatott, hogy a Gyed-extra programmal a kormány most tovább szeretné segíteni a gyermekeket vállalni akaró családok, párok, nők döntését. A debreceni polgármester szerint ebben a kérdésben nemzeti konszenzusra lenne szükség. Kósa reményét fejezte ki, hogy immár a szocialisták és Bajnai Gordon is sajnálja talán, hogy annak idején az IMF akaratának engedve „legyalulta” a családpolitikai rendszert. „Szeretnénk, ha a magyar nők megszülnék azokat a gyermekeket, amelyekre vágynak” – zárta felszólalását Kósa Lajos.

Soltész Miklós szociális államtitkár reagált erre is a kormány részéről. A KDNP-s politikus szerint a szocialisták sajnos ezt a kérdést sem veszik komolyan, ez – állítása szerint – abból is látszik, hogy viccesnek szánt megjegyzéseket tettek Kósa felszólalása alatt. Az államtitkár szerint az előző kormányok hibája, hogy az új családpolitikai támogatási rendszer nem hozta meg azonnal az eredményét. Soltész Miklós szerint a Gyed-extra egy szakemberek által kidolgozott és jó megoldás, amely elősegíti majd a demográfiai adatok javulását is.

A napirend előtti felszólalásoknak ezzel vége.