Sokként érte a kórházigazgatókat, amikor tegnap, a Magyar Kórházszövetség rendkívüli közgyűlésén kiderült, hogy az alig egy hónapja bevezetett új finanszírozási rendszerben jóval kisebb összeghez juthatnak, mint azt remélték. A kórházak áprilistól megkapják a tavalyi teljesítményük 70 százalékát, míg a fennmaradó 30 százalék úgynevezett „lebegő” része lesz a bevételüknek. Vagyis, minél nagyobb az intézmények összteljesítménye, annál kisebb összeg jár minden, a 70 százalék felett eső részbe tartozó átlagosmnak minősített eset ellátásáért. Az első egy hónap mérlege alapján a 30 százalékra jutó részbe tartozó kezelésekért mindössze 66-68 ezer forintot fizet az egészségbiztosító.

Ezeket az adatokat Székely Tamás egészségügyi miniszter közölte a közgyűlésen jelenlévő száz kórházigazgatóval. A szövetség 128 intézménye közül 57 teljesítménye meghaladta a 110 százalékot, míg 27 kórház a száz százalékot sem tudta teljesíteni. A túl sok esetet elszámolók közül a négy orvosi egyetem, a miskolci, a gyulai, a gyöngyösi és a fővárosi összevont Szent István-Szent László kórház 4,8 milliárdot vitt el extratöbbletként a közösből. Lapunk úgy tudja: a járóbeteg-ellátók 1993 óta – vagyis 16 éve! – nem számolták el annyi beteg ellátását egy hónap alatt az OEP felé, mint most márciusban.

A miniszter a fórumon jelezte, hogy a túlteljesítők csak azt követően juthatnak a 110 százalék feletti teljesítményükhöz, ha az OEP ellenőrei a helyszínen is meggyőződtek arról, hogy valóban ekkora arányban nőttek az ellátandó eseteik. Kételyeiket valamelyest erősíti, hogy az OEP adatai alapján az év első hét hónapjában várhatóan 14 milliárd forinttal több pénzt fizetnek ki a fekvő betegek ellátásáért, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Az ellátók borúsak. A kórházszövetség vezetői szerint már túl nagy a baj, mert az eddigi pénzelvonások és az új finanszírozási technika így együtt, megsemmisítő csapást mért a kórházakra. Varga Ferenc, a szövetség elnöke szerint tíz százalékkal kisebb bevételből kell működtetniük az intézményeket, mint korábban. Látszik, hogy több forrás nincs, de az elosztáson lehet még változtatni, és a Magyar Kórházszövetség ebben partnere lehet a kormánynak.

Elmondta azt is, hogy pénzzel csak a problémáik egy része orvosolható, mert a szakemberhiány legalább ekkora gondot okoz. Arra kérdésre, hogy a betegek mire számíthatnak ebben a helyzetben, Varga Ferenc azt mondta: remélem, minden beteg megtalálja majd azt az utat, amelyben megkapja az ellátást.

„128 kórházból 128 van csődhelyzetben – így egyszerűsített egy újságírói kérdést Rácz Jenő, a kórházszövetség leendő elnöke. Rácz szerint a pénzhiány elérte azt a mértéket, amelyet sem a tulajdonosok, sem az intézmények vezetői nem képesek uralni, de az ellátást biztosan veszélyezteti, így csak valamilyen rendszerű beavatkozás segíthet. Golub Iván, a szövetség másik vezetője hozzátette: ha a kormány nem tud újabb forrásokat biztosítani, elképzelhetőnek és elfogadhatónak tartják azt is, hogy a beteg közvetlenül járuljon hozzá a kezelés költségeihez.

Erre most van mód, hiszen a területen kívüli betegektől elkérhető a gyógyítási díj 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint. Ám ezzel most nem élnek az intézmények, mert a kórházi reform óta meglehetősen zavaros, hogy mely kórházhoz mely területen élők tartoznak. A kormány egyébként sem halogathatja már sokáig, hogy elmagyarázza az embereknek: a meglévő pénzből nem futja a korábbi gyógyítási színvonalra, vállalva egyben ennek a társadalompolitikai következményeit is – tette hozzá Golub Iván.

A járóbeteg-ellátásra és a kórházakra jutó pénz:

2006: 552 milliárd forint

2007: 553 milliárd forint

2008: 552 milliárd forint

2009 (várható): 539 milliárd forint