A korrupcióellenes szervezet értetlenségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség és az ügyészség március 9. és március 26. között "semmit nem tett" a Quaestor befektetőcég vezetője, Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. Szeretnék tudni, hogy nem veszélyezteti-e a nyomozás sikerét az, hogy ezen idő alatt Tarsoly Csaba - vagy más - kimenekíthette és elrejthette a Quaestor befektetőcég által okozott károk megtérítésére szolgáló, még meglévő vagyont. Az is kérdéses szerintük, hogy a hatóságok megtették-e a szükséges intézkedéseket a vagyonkimentés megakadályozására, és amennyiben nem, miféle indokok magyarázzák a törvény alapján elkobozandó vagyon felderítése terén a kéthetes tétlenséget.

A brókerbotránnyal kapcsolatban a Transparency emlékeztet: nyilvánosságra került információkból tudható, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor befektetőcégben betöltött vezetői tisztségét átmenetileg átruházta az erre alkalmasnak egyáltalán nem tűnő Orgován Bélára. Tarsoly Csaba később, de még letartóztatása előtt azt is bejelentette, hogy vissza kívánja venni a vezető tisztségviselői feladatok ellátását. Eszerint – fogalmaz a TI nyílt levele – Tarsoly Csaba erősen valószínűsíthetően fiktív ügylettel át akarta játszani a Quaestor befektetőcég vezetői felelősségét egy másik személyre, amely önmagában is bűncselekmény, közokirat-hamisítás, és azt látszik alátámasztani, hogy Tarsoly Csaba meg akarta nehezíteni az igazság kiderítését.

Éppen ezért kérdéses, hogy miért nem vonták korábban gyanúsítottként felelősségre Tarsoly Csabát, és miért lehetett március 26-áig szabadlábon.

A szervezet nem megy el az állami szervek egyik szembeötlő magatartása mellett sem. Többek között Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból is lehet tudni, hogy a kormány a Quaestor befektetőcég pénzügyi összeomlását megelőzően kivonta a közpénzt a brókercégből. Felmerül az a kérdés, hogy milyen úton jutott a kormány a Quaestor befektetőcég várható bukására utaló adatok birtokába. Szerintük az sem világos, hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, azokat miért nem használta fel a magánbefektetők kárának enyhítése érdekében. Amennyiben a kormány valóban rendelkezett ilyen információkkal, és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti. Kérdéses, hogy a nyomozás kiterjed-e a bennfentes információval visszaélők felelősségének a vizsgálatára - írta a civil szervezet.

A TI arra is választ vár, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetek, így a például a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete, majd az annak hatásköreit átvevő Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék teljesítették-e a jogszabályokban előírt felügyeleti és ellenőrzési kötelességeiket.