Az MSZP azt kéri, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.

Az erről szóló nyílt levelet - amelyet Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja írt Szijjártó Péter miniszternek - az MSZP kedden juttatta el az MTI-hez. Mesterházy Attila a kérést azzal indokolta, hogy a minisztérium ezzel bizonyíthatja, "nem haveri-bennfentes információ alapján menekítették ki a pénzüket" a Quaestortól.

Az ellenzéki képviselő szerint lényeges kérdés, hogy a tárca titkolt-e el olyan kulcsfontosságú információkat, amelyek közvetetten megkárosítottak más bennfentes információval nem rendelkező kisbefektetőket. Emlékeztetett arra, hogy a Quaestor öncsődje előtt négy nappal szüntette meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzügyi vállalkozásnál vezetett számláját.

Mesterházy Attila szerint az is kérdés, hogy amennyiben a minisztérium előre látta a Quaestor csődjét, miért várt az isztambuli és a moszkvai kereskedőház üzemeltetéséről szóló szerződések felmondásával. Miért nem tartotta a minisztérium fontosnak, hogy aggályait megossza a hatóságokkal, a közvéleménnyel, hogy ezáltal megmentse számos kispénzű ember megtakarítását is? - tudakolta a politikus.

Az Együtt elvárja, hogy a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék vizsgálja ki, miért a Quaestor kezelte a Külgazdasági és Külügyminisztérium számláit és miért ez a cég nyerte el a moszkvai vízumközpont üzemeltetési jogát - közölte keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt elnökségi tagja.

Hajdu Nóra azt mondta, a napvilágot látott sajtóhírek alapján világos, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként nem a magyar társadalom, hanem a Quaestor és annak vezetőjének érdekeit képviselte.

Közölte: választ vár arra a kérdésre, hogy 2014 augusztusában a tárca miért kötötte a minisztériumi érdekeltségeket a Quaestor érdekeltségeihez. Magyarázatot kért arra is, hogy a győri kötődésű Szijjártó Péter miért juttatott a győri érdekeltségű Tarsoly Csabának állami megbízatásokat. Azt is megkérdezte, hogy a moszkvai magyar vízumközpontot miért a Quaestor üzemeltette.

"Van-e esetleg összefüggés aközött, hogy Szijjártó Péter az elmúlt években úgy gyarapította a vagyonát, hogy minden évben többet tudott félretenni, mint amit keresett? Talán ez is összefüggésben áll azzal, hogy nagyon régóta szoros kapcsolatot ápol Tarsoly Csabával" - fogalmazott Hajdu Nóra.

Azt mondta, a KKM a botrány kirobbanása előtt kevéssel "kimenekítette a számláit" a Quaestortól, ami azt mutatja, hogy olyan bennfentes információkkal rendelkeztek, amelyeket nem osztottak meg a társadalommal.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden azt közölte, hogy sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről. A tárca a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash "bedőlése" után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól.