A Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulat is a brókerbotrány károsultjai között van, miután közel 300 millió forint értékű Quaestor és Hungária értékpapírokat vásárolt a tagjaitól beszedett érdekeltségi hozzájárulásokból – írta közleményében Rendes Sándor, a fideszes vezetésű nyíregyházi önkortmányzat szóvivője. 

 

A szóvivő közölte: erre akkor derült fény, amikor az önkormányzat kezdeményezte a tagok befizetésének soron következő lehívását, de a társulat azt nem teljesítette, illetve csak kis részben képes kötelezettségének eleget tenni. Elmondása szerint a társulat intéző bizottságának elnöke, Mikó Dániel a szennyvízprogramban érintett lakosok érdekeltségi hozzájárulásával önálló jogi személyként gazdálkodott, és az információk szerint saját hatáskörében eljárva összesen 293 millió forintot fektetett Quaestor és Hungária értékpapírokba.

 

Hozzátette: Kovács Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) vizsgálóbizottságot állított fel a kialakult helyzet tisztázásának, és a város részéről meghozandó intézkedések előkészítésének érdekében. A vizsgálóbizottság május 26-ig készíti el jelentését, és arra építve a május 28-ai közgyűlésen intézkedési tervet készít az önkormányzat a kármentésre. A bizottság feladata lesz annak tisztázása is, hogy megvizsgálja a felelősség kérdését is.

 

Mikó Dániel az MTI megkeresésére azt mondta: a társulat pénzügyi vezetőjével közösen a "jó gazda gondosságával" döntöttek a nagyobb kamatokat fizető Quaestor és Hungária értékpapírok vásárlásáról, hiszen más bankoknál a pénzre csak alig valamivel több mint egy százalékot kaptak volna.

 

Hozzáfűzte, hogy a két pénzintézet korábban rendben teljesítette is a szerződésben vállalt kamatkifizetéseket. Hangsúlyozta továbbá: a befektetéssel a szennyvízberuházásnál az önkormányzat saját forrás kötelezettségének összegét igyekeztek csökkenteni, a haszon tehát nem a társulatot gazdagította volna. A társulati vezető megemlítette, hogy a két pénzügyi szervezet felszámolójánál időben bejelentették kárigényüket a 293 milliós összegre.

 

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy az Együtt önkormányzati képviselője, Lövei Csaba és a Demokratikus Koalíció képviselője, Hunyadi János március 31-én írásban föltették azt a kérdést Kovács Ferencnek, hogy az önkormányzatnak, vagy annak költségvetési szerveinek és gazdasági társaságainak vannak-e befektetéseik brókercégeknél.

 

A fideszes polgármester válaszában először kioktatta őket, hogy képviselőként felelősséggel tartoznak a város nyugalmának megőrzéséért, majd közölte, hogy "kérdésükre a válaszom: nem".

 

A polgármester annyiban igazat mondott, hogy  a Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulat se nem költségvetési szerv, se nem gazdasági társaság, hanem közfeladatot ellátó jogi személy, Kovács válasza tehát jogosan volt nemleges. Csakhogy a szóban forgó társulat az önkormányzat saját beruházásához, a csatornázáshoz kapcsolódóan alakult meg, a társaság az üléseit a városházán tartotta, s a jegyzőkönyveit az önkormányzatnak ismernie kellett.

 

A társulás honlapján elérhető a nyíregyházi városházán  múlt év december 9-én tartott intézőbizottsági ülés jegyzőkönyve, amelyben az olvasható: "Három lekötött megtakarítása van a társulatnak. Az egyik egy 80 millió forintos állampapír, ami január végén jár le, egy 150 millió forintos megtakarítás a Quaestornál értékpapír formájában, ami áprilisban fog lejárni és fixen fél évre 4 százalékos kamatot folyósítanak, mikor az összeg felszabadul, illetve ugyanitt 70 millió forint lekötve egy évre 9 százalékos kamatra. Mindhárom betét kockázatmentes, tőke és hozamgarantált. Kedvező, hogy ha megszületik a megállapodás a várossal a fizetésről, és fel kell törni a betéteket, az a társulat számára akkor sem jár semmilyen veszteséggel".

 

Az önkormányzat vezetéséhez eljuttattuk kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy napra pontosan mikor értesültek a társulás Quaestor-betéteiről, s rákérdeztünk arra is, hogy ismerték-e a föntebb idézett, múlt decemberben született jegyzőkönyvet. Ha igen, akkor a befektetésről a városvezetésnek már jóval korábban tudomással kellett bírnia.

 

Ha viszont nem ismerték, az érthetetlen volna, hiszen a szóban forgó beruházás az önkormányzat vállalása: a város pályázott az EU-hoz a szennyvízprogramra, amely bruttó 15,3 milliárd forintos költséggel valósulhat meg, a csatornázás 215 utcát érint. Ehhez kapcsolódóan kellett létrehozni a csatornázáshoz csatlakozni kívánó lakosok számára a Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulatot. Amint a városháza válaszol, közöljük.