Püspökök pünkösdi gondolatai (frissítve)
A Szentlélek eljövetele a bérmálás szentségében tisztító változást hoz az életünkben, "képessé tesz arra, hogy bátran valljuk meg a hitünket, és bátran kövessük is Krisztus tanítását" - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
"A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk. Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben" - fogalmazott a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.
Pünkösd a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi igehirdetésében Budapesten a Deák téri evangélikus templomban.
A nagy érdeklődéssel kísért ünnepi alkalmon, amelyen egyúttal a Deák téri evangélikus templom 200 éves fennállásáról is megemlékeztek, a püspök azt mondta: pünkösd nem emlékünnep, hanem "Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára". Megfogalmazása szerint ez az ünnep "a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) szembesít bűneinkkel", és adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.
Bölcskei Gusztáv református püspök Debrecenben úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje. Az emberi józanság legnagyobb barátja a szentlélek. Ez bekapcsolja a látást, amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk - hangoztatta.
Hányszor akarták bizonygatni nekünk - folytatta -, hogy "nincs helyünk a templom falain kívül". Szavai szerint azonban az egyház az utcán, a világ zűrzavarában születik, és szemben a mennyek országának "harmonikus hangulatú" istentiszteleteivel, "nekünk a zűrzavar, a gonoszság és a bűn világában kell istentiszteletet tartani".