Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő, a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ "a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (...) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe". Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől. 

Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.

A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a Pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.

Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.

Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére - ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.

Pünkösd hétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.

Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie "középszerűségéből és bezártságából", visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.

A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.

A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet "hiábavaló mészárlásnak" nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.  

Minden baljós esemény ellenére nem kilátástalanul sötét a történelem - jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi szentmisén, az esztergomi bazilikában.

A magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus.

"Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét" - mondta Erdő Péter.

A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, "ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott".

Erdő Péter a Szentlélek világosságát és erejét kérte az új bérmálkozók és mindenki számára, hogy életük mindennapi helyzeteiben meglássák, mit kíván tőlük Krisztus.

"Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk" - ezekkel a szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.
A keresztény egyházi évben a húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.

A mai világ tele van kényszerített feledéssel, a Szentlélek azonban eszébe juttatja az embernek mindazt, amit Jézus tanított - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke pünkösdi igehirdetésében vasárnap Budapesten, a budahegyvidéki református templomban.

Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy népek, országok akarják feledni, mi történt 100 évvel ezelőtt az örményekkel, vagy mi történt 70 éve Magyarországon; megfogalmazása szerint még "arra sem akarunk emlékezni hogy mi történt velünk tegnap vagy egy évvel ezelőtt".
"Mindent besöprünk a kényszerített feledés csűrjébe - mondta a református püspök -, a leginkább azt, hogy van Isten, aki arra teremtett bennünket, hogy őt megismerve, vele boldog közösségben éljünk".

Pünkösdkor azonban valóra válik, amit Jézus megígért tanítványainak, hogy elküldi nekik azt a "vigasztalót", aki eszükbe juttatja mindazt, amit ő tanított.

Bogárdi Szabó István igehirdetésében Bábel történetét idézte, amikor még az emberek egy nyelven beszéltek, és a szó kötötte össze "az embert az emberrel". Amikor azonban elkezdték építeni Bábel tornyát, Isten összezavarta az emberek nyelvét, és többé nem értették egymás.

A pünkösdi történetben viszont, amikor a lélek alászáll, akkor kiállnak az apostolok, és mindegyik a saját nyelvén beszél a szélrózsa minden irányából érkezett hallgatósághoz.

A református püspök szerint kétféle zavarodottság van: az egyik, amikor az emberek elkezdik nem érteni egymást, és ebből a zavarból csak baj, elkülönülés lesz, falak épülnek, népek és országok fordulnak szembe egymással. Létezik azonban "pünkösd zavara is", amikor az emberek arra csodálkoznak rá, hogy értik egymást.

"Míg régen az embereket a szó kötötte össze egymással, most már, pünkösd óta tudjuk, a lélek köti össze a szívet a szívvel" - hangsúlyozta.
Bogárdi Szabó István végül arról beszélt, hogy a Szentlélek nemcsak emlékezni, de cselekedni is megtanítja az embert. Az embereknek ugyanis, akik Péter apostol pünkösdi prédikációját hallgatták, és akiket szíven találtak szavai, egyetlen kérdésük volt: "mit cselekedjünk?". Péter apostol felelete egyszerű: "csatlakozzatok Jézus Krisztushoz, legyetek az ő követői, éljetek úgy, ahogy ő tanított élni, igaz szeretetben és hűségben!".

Az ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.

Isten itt és most akar beleszólni életünk megszokott rendjébe, pünkösdkor fordulatra, új kezdésre, újjászületésre, megtérésre hív minket - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke vasárnap Szarvason, az ótemplomban megtartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.

Gáncs Péter arról beszélt, hogy Isten nem csupán egy jóságos atya felettünk, egy szerető fiú értünk, hanem az atyának és a fiúnak a lelke, aki bennünk szeretne szállást verni, minket, a mi testünket akarja templommá szentelni.

Az első pünkösdre emlékezve kiemelte, hogy a szentlélek mindenki anyanyelvén szólt a hívekhez, akik "kezdik érteni az Isten szavát", vagyis "...oszlóban a káosz, a bábeli zűrzavar, a keserves örökség, hogy az ember nem érti az embert, még a közös anyanyelv esetén sem.
Az isteni kommunikáció nyomán, mert pünkösd nem más, mint egy hatalmas isteni kommunikációs forradalom, megszületik az igazi közösség Istennel és az embertárssal, a teremtménytárssal - fogalmazott Gáncs Péter.

A számítógépek világából vett példával élve igehirdetésében Gáncs Péter azt mondta: "...tudjuk, hogy ezeket a gépeket időnként frissíteni kell (...)". "Pünkösd egy olyan lehetőség, amikor a legcsodálatosabb isteni rendszergazda, az egész világ teremtője kínálja fel, hogy szeretnélek téged felfrissíteni".

Pünkösd ajándéka nem kevesebb, hogy Isten gyermekei vagyunk - hívta fel a figyelmet a püspök-elnök.
Hozzátette: Isten lelke által újjáteremtett, újonnan szült gyermekekké válhatunk, a mennyei atya gyermekeivé, és egymásnak testvéreivé. Többé nem árvák vagyunk, akik gazdátlanul, magányosan sodródnak a világmindenségben, hanem közösséget, közös nyelvet találhatunk egymással a pünkösdkor született egyházközösségében.