Az ötvenedik napon
Ügyességi próba, melynek végén meglesz a pünkösdi király - Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A középkor óta ismert szokások kísérik, ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikadobás) kiválasztották a pünkösdi királyt, aki a lakodalomba, mulatságokra, ünnepségekre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a falu állta. Ez a tisztség egy hétig, egyes helyeken tovább tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Nemcsak a férfiak próbálkoznak - Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Pünkösdi királynéjáráson eredetileg négy nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, jókívánságokat ismételgetnek. Megállnak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek, vagy letakarják fátyollal. Énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, s termékenységvarázsló mondókákat mond. Az ének végén ajándékot kapnak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Az egyik legismertebb pünkösdi zarándoklat Csíksomlyóhoz kötődik. Itt híres Mária-kegyhely található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból származik. A katolikus hívek pünkösdszombaton érkeztek a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú hagyománya ma is él. Az idén is zarándokok tízezrei látogattak el a búcsúba. Köztük volt a magánúton Erdélybe látogató köztársasági elnök, Áder János is.