Nem szerencsés, hogy a Pukli István által március 15-én bejelentett tiltakozó akció – a március 30-ra kilátásba helyezett egy órás munkabeszüntetés – kapcsán az a látszat keletkezik, hogy kettéválnak a szakszervezetek és a civil kezdeményezés törekvései – jelentette ki kérdésünkre Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködi Fórumának (SZEF) elnöke. Úgy gondolja, hogy ezt a hatalom hajlamos lehet kihasználni, ezért leszögezte: a pedagógus sztrájkbizottság pozícióit is erősíti Pukliék megmozdulása.

A nemzeti ünnepen meghirdetett akció arról szól, hogy amennyiben a miniszterelnök és az államfő március 23-ig nem kér bocsánatot a köznevelés rendszerének átalakítása során elkövetett hibák miatt, s nem hoznak létre érdemi egyeztetésre alkalmas fórumot, 30-án a tanárok – és a velük szimpatizáló más munkavállalók – tartsanak egyórás figyelmeztető sztrájkot.

Földiák ezt a lépést egyébként – ha a pedagógus sztrájkbizottság és Pukli követeléseit sem teljesítik – támogatná. Ugyanakkor maga jónak tartaná, ha a közszolgálat egészéről is beszélnének. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók mellett például a közgyűjtemények és közművelődési intézmények alkalmazottairól is, akik évek óta egyetlen fillér fizetésemelést sem kaptak. Az ő érdekeiket is képviselnie kell valakinek – hangoztatta.

Támogatják a közoktatás megújításáért folyó küzdelmet, és bár a március 30-ára kilátásba helyezett tiltakozó akciót szükségesnek és jogosnak tartják, nem bátorítják törvényellenes lépésre a tagjaikat – ezt hangsúlyozta Czövek János, a Liga Szakszervezetek társelnöke.

Kordás László, A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott: a kezdeményezést támogatják, de jogellenes lépésekre senkit nem bíztatnak. Ám ha valaki a tagok közül szeretne részt venni a kilátásba helyezett egyórás sztrájkban – tehát élni kíván a polgári engedetlenség eszközével –, annak a munkavállalónak az érdekszövetség kész segítséget nyújtani, ha valamilyen joghátrány érné.

Az öt szakszervezeti konföderáció pénteken egyébként egészen más témában hirdetett közös sajtótájékoztatót. A napirenden a cafetéria készpénzesítése szerepelt, amit Orbán Viktor miniszterelnök pár napja jelentett be. Emiatt az érdekszövetségek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását szorgalmazzák.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos tájékoztatást a kormánytól. A béren kívüli juttatások rendszere megbízható keretet adott a munkavállalók kiszámítható, irányított költéseinek – tette hozzá a szakszervezeti vezető –, mert az érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó.

Kordás László kiemelte: a béren kívüli juttatások 1,8 millió embert érintenek, és csaknem ötvenezerre tehető azon cégek száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria-rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A konföderáció nem ellenzi, ezen változtassanak, de ennek egyetlen célja a munkavállalók életminőségének javítása lehet, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet – fogalmazott Kordás.

Földiák András hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem a béren kívüli juttatásokat, hanem a kormány által létrehozott rendszert kifogásolja, amely kizárja a versenyt. A SZEF elnöke ugyanakkor jelezte, hogy a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, s nem oldja meg a valódi problémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.

Székely Tamás MSZSZ-alelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. A kormány azonban szerinte ezt nem akarja.