Nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikát az ügy megítélésekor - jelentette ki Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott védője a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per hétfői tárgyalásán.

Francsics Imre a perbeszédüket korábban megtartó kollégáival ellentétben úgy vélte, ebben a perben nem lehet kizárólag a magyar büntetőjog paragrafusaira támaszkodni. Az ügy kirobbanását felidézve előzményként említette Budapest "örökös főpolgármesterének", Demszky Gábornak azt a döntését, hogy nem indul újra a városvezetői posztért. Nem tudni, ezzel kapcsolatban milyen háttéralkuk köttettek, de ekkoriban indult meg az eljárás Hagyó Miklós és társai ellen - mondta.

Állítása szerint „elképesztő metamorfózison” ment keresztül az ügy, a nyomozás során a gombhoz keresték a kabátot. Eleinte a vád azon alapult, hogy a közlekedési vállalat vizsgált szerződései nem teljesültek. Miután ez megdőlt, a szerződéseket szükségtelennek bélyegezték, végül amikor ez az álláspont is megingott, akkor jött a túlárazottság - mondta. Véleménye szerint a vád „tudottan hiányos és irányított, emellett fikcióra és feltételezésre épül", és a vádiratban szereplő cselekményeket kizárólag a hűtlen kezelés fogalomkörébe igyekszik „belegyömöszölni". Arról is beszélt, hogy a fővárosnak tulajdonosként utasítási joga volt a BKV ügyeiben; a két szervezet érdekei azonosak voltak.

Ügyfele szerepéről szólva rámutatott: Regőczi Miklós 2007. augusztus 1-től lett a BKV vezérigazgató-helyettese, és a cégtől 2008. szeptember 30-án távozott. Ebben az időszakban volt vagyonkezelői kötelezettsége, azt megelőzően és utána nem. Védence egymásnak ellentmondó vallomásairól szólva közölte: Regőczit több vádlott-társához hasonlóan „pszichikai kényszervallatásnak tették ki".

Emiatt tett tagadó, majd őrizetbe vételét követően - a szabadulás reményében valótlanságot állítva - terhelő vallomást. (Utóbbiban több szocialista politikust is név szerint megvádolt, illetve azt állította: a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.) Az ügyvéd kérte: a bíróság mondja ki, hogy e vallomások felvétele az eljárásjogi szabályok megsértésével történt, ezért nem vehetők figyelembe.

Dezső Antal, Horváth Iván hetedrendű vádlott védője perbeszédének elején közölte: megalapozatlannak és felderítetlennek tartja az ügyfelével szembeni vádat, és úgy véli, az ügyészség „sajátos módon válogatta” a vádlottak és a tanúk körét.
Emlékeztetett: mindössze egyetlen vádponttal próbálják Horváth Ivánt az ügybe „beleszőni": a vád szerint védence ügyvédként Hagyó Miklós embere volt, és az egykori főpolgármester-helyettes nyomására kapott a BKV-nél is megbízást. 

Ezt cáfolva a védő kifejtette: a HDL ügyvédi iroda, amelynek Horváth alapítója volt, több multicéggel és állami szervezettel állt kapcsolatban. Véleménye szerint a vád helytelenül tekinti a bűnszervezeti érdek bizonyítékának az ügyvéd és Antal Attila találkozásait, miközben erre később a vezérigazgatói székben Antalt követő Kocsis Istvánnal is volt példa.

Szerinte a vádiratban szereplő állítások egyéni haszonszerzésre utalnak, ennek alapján védencét sokkal inkább csalással és sikkasztással, mint hűtlen kezeléssel lehetett volna vádolni. Ugyanakkor az látszik valószínűnek, hogy a hetedrendű vádlott terhére rótt összeget "Aba Botondék eltulajdonították a BKV-ból" - mondta. Aba Botond 2006. december 31-éig, tizenhárom éven keresztül volt a BKV vezérigazgatója. 

Dezső Antal azt mondta: kézenfekvő bizonyítékokat hagyott az ügyészség figyelmen kívül, nem hallgattak ki az ügy szempontjából fontos tanúkat. Ugyanakkor Horváth Iván 2010-ben lefoglalt határidőnaplójából - amely a vádhatóság álláspontja alapján törvénytelen pártfinanszírozásra vonatkozó utalásokat is tartalmaz, és alátámasztja, hogy a vádlott közvetlen módon irányította és utasításokkal látta el a fővárosi tulajdonú közműcégek vezetőit - kizárólag a BKV-ra és a vádlottakra vonatkozó részek lettek volna kiemelhetők - mondta a védő.

Hangsúlyozta, hogy a napló bejegyzéseinek többsége ügyvédi és védői titoknak minősül, annak felhasználása tehát törvénysértő volt. Jelezte: az egyetlen konkrét vádirati tényállásban Horváth Iván szerepe felderítetlen, ezen kívül pedig a naplóban egyetlen egyéb vádpontra utaló információ sem szerepel.

A védő a BKV-s szerződésekről szólva kifejtette: a Citynet Kft. honlapfejlesztésre, valamint informatikai betörésvédelemre történt megbízása nem hogy szükséges, de nélkülözhetetlen volt. A többi szerződésre vonatkozóan is „normális igényekről és elvárásokról, elismert cégekről, elfogadható díjazásokról és a BKV számára hasznos, megvalósult teljesítésekről” beszélt.

A tárgyaláson mindkét vádlott védője ügyfele teljes körű felmentését kérte a bíróságtól.

A per 2016. január 13-án, a vádlottaknak az utolsó szó jogán tett nyilatkozataival folytatódik. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a hétfői tárgyalási nap végén közölte: a perben ezt követően január 21-én várható ítélethozatal a Kecskeméti Törvényszéken.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.