A MÉM megbízásából készült tartalomelemzés szerint a legfontosabb hírműsorokban messze nem valósulnak meg a médiatörvények és a Közszolgálati Kódex hangzatos célkitűzései.

A MÉM írásában felidézi, hogy az elmúlt másfél év a közmédia hírműsorai körüli botrányoktól volt hangos; a hírhamisítási esetek (köztük a Daniel Cohn-Bendit EP-képviselőről szóló riport elferdítése, Lomnici Zoltán korábbi főbíró arcának kiretusálása) és a mögöttük felsejlő szerkesztési gyakorlat a közszolgálatiság alapjait kérdőjelezték meg.

Az új közmédia rendszerét az elemzés szerint átláthatatlan működés és finanszírozás, illetve a felelősségi rend teljes tisztázatlansága jellemzi. A szabályozás alapján nem definiálható pontosan a közszolgálati követelményrendszer, ahogy az sem tudható, ki, és hogyan kérheti számon a törvény és a Közszolgálati Kódex hangzatos célkitűzéseit.

A közmédia tájékoztatása az elemzés alapján sem kiegyensúlyozottnak, sem pontosnak és alaposnak, sem pedig tárgyilagosnak és felelősnek nem mondható. 2008 és 2011-ben 16-16 nap időszakának vizsgálata során arra keresték a választ, milyen változás regisztrálható a tájékoztatás színvonalában, képes-e a média megfelelni a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, képes-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. A kutatás kiterjedt a közszolgálati média hír- és tájékoztató műsoraira is, az M1 esti Híradójára és az Estére, illetve a Kossuth Rádió Déli Krónikájára.

A kutatás eredménye szerint a közszolgálat nem ellensúlyozza a média bulvárosodásának, a közéleti hírek háttérbe szorulásának általános trendjét, ellenkezőleg: megy a kereskedelmi csatornák után, és miközben csökkenti a közéleti hírek arányát, növeli a bulvárhírek súlyát. A Híradóban például 2011-ben már több bulvárhír volt, mint közéleti, a Déli Krónikában pedig minden harmadik hír foglalkozott bulvártémákkal.

A MÉM-elemzés minőségi romlást is regisztrált, amit a forintgyengülés médiareprezentációjának elemzésével mutattak be. A vizsgálat szerint a közmédia tájékoztatási tevékenysége már 2008-ban is kritikával volt illethető. Ugyan informatívabb és szakmailag színvonalasabb volt, mint a két kereskedelmi TV, de összességében kimondható, hogy az Este és a Híradó a kormányzat iránt elfogult volt, bár nem volt tendenciózusan propagandisztikus. A reflektivitás megjelent, de nem volt jellemző, és hiányoztak a nehezen érthető, de fontos ügyek összefüggéseit magyarázó beszámolók, összehasonlító elemzések is.

2011-ben a Híradók elemzése alapján a kép lesújtóbb: a hírműsor alig haladja meg a hírszolgáltatói szerepkört, nem jelennek meg komplex értelmezések, a kormányzati kommunikáció kritika nélkül épül be a saját híranyagba. "A hírműsor erősen propagandisztikus, azaz egy adott politikai szereplő kommunikációs céljainak kiszolgálójává vált."

Az ország leghallgatottabb rádiós hírműsora, a Déli Krónika az elemzés szerint a legkevésbé felel meg a közszolgálati követelményeknek. Ez azonban nem újdonság, már 2008-ban is a Déli Krónika volt a vizsgált közszolgálati hírműsorok közül a legelfogultabb, sőt összességében enyhén propagandisztikusnak volt tekinthető. 2011-re a műsor irányultsága még nyilvánvalóbb, a Krónika durván propagandisztikus, reflektálatlan és manipulatív hírszolgáltatóvá vált – írja a Mérték Médiaelemző Műhely.