Prémiumát azért megkapja Kocsis
A hét elején azonnali hatállyal távozott a BKV éléről Kocsis István vezérigazgató. Tarlós István főpolgármester - véhetőleg élénken emlékezve a korábbi botrányokra - nem engedélyzete végkielégítés kifizetését. Más kifizetéseket firtató kérdésünkra a fővárosi önkormányzat tegnap még talányosan csak annyit válaszolt, hogy arról nincs tudomásuk, hogy a korábbi MSZP-SzDSZ-es városvezetés milyen munkaszerződést kötött Kocsis Istvánnal, így azt sem tudták megmondani, hogy a kollektív szerződésben mi áll a neki fizetendő prémiumról és egyéb juttatásokról.
Valamit mégis sejthettek róla, hiszen a vezérigazgató munkaszerződését idén márciusban igazították hozzá a fővárosi cégeknél tavaly október óta alkalmazandó bértáblához. Ennek értelmében Kocsis István havi járandóságát 3,7 millióról 2,2 millióra csökkentették, így évente 18 millió forinttal vitt volna haza kevesebbet. Ha marad.
Mára kiderült: mégsem távozik üres kézzel a cégvezető. Lapunk tegnap feltett kérdésre ma válaszoló közlekedési vállalat azt a tájékoztatást adta, miszerint Kocsis István prémiuma - a munkaszerződésben foglaltak szerint - az éves alapbérének a 40%-a. (Cirka 7 millió forint évente.) Az igazgatóság által kitűzött prémiumfeladatok és eljárási rend alapján ez az összeg három egyenlő részben kerül kifizetésre szeptember, december, illetve a BKV Zrt. éves jelentésének és üzleti beszámolójának elfogadása után.
Szerencsés véletlen, hogy a cég üzleti beszámolóját még a rapid távozás előtt elfogadta a közgyűlés. Így nem lehet akadálya az időarányos kifizetésnek.
A cégvezető ezenfelül jogosult továbbá az augusztusi munkabérére, illetve részarányosan a szeptemberi munkabérére, valamint a MT. 136.§ rendelkezései alapján éves szabadságának időarányos és ki nem vett megváltására.
Az őszi választásokat követő céglefejezéseket egyedüliként túlélő Kocsis István távozásához sem ő maga, se az önkormányzat nem kívánt magyarázatot fűzni. Ám az kétségtelen, hogy a városvezetésnek különösen jókor jött Kocsis István meggyanúsítása az Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi gazdálkodásával kapcsolatos nyomozásban. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsította meg a BKV vezetőjét. Az ügyészség a távozással szinte egyidőben utasította el a gyanúsítás miatt benyújtott panaszát. Kocsis korábbi közleményében politikai retorziónak nevezte az MVM-ből való eltávolítását.
Az MVM egykori vezére kihallgatásakor Gyurcsány Ferenc volt kormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre is terhelő vallomást tett.
A BKV különösen kényes helyzetben maradt vezető nélkül. Bár a kormány már döntött az elmúlt években folyamatosan a csőd szélén táncoló közlekedési vállalat banki adósságállományának átvállalásáról, a cég gazdasági stabilitását megalapozó törvénymódosítást éppen az elkövetkező hónapokban tárgyalja a Parlament, mintahogy az ország nagyobb közlekedési vállalatait tömörítő Nemzeti Közlekedési Holding felállítása is most fordul egyenesbe. Márpedig Kocsis Istvánnak köztudottan különvéleménye volt a csatlakozásról és a főváros közlekedési reformjáról, amely több ponton is ütközött Budapest felkent közlekedési vezetőjének, a Budapesti Közlekedési Központot vezető Vitézy Dávidnak az álláspontjával.
A BKV vezetésével ideiglenesen Várgszegi Gyulát, a cég igazgatósági elnökét, a Metróber és a MÁV volt vezetőjét nevezte ki Tarlós István. A megüresedő posztra pályázatot írnak ki. Átfutási ideje fél év is lehet.
