Jogi lépések a hevesi szocialisták ellen című cikkében arról ír a Magyar Nemzet, hogy „a Heves megyei önkormányzat ellenzéki frakciója több szálon kezdeményez jogorvoslati kérelmet, miután a régió egyetlen súlyponti kórházának funkcionális privatizációja körül számos bűncselekménygyanús esemény történt. Tegnap délelőtt száz ember vett részt azon az egri demonstráción, amelyen a magánosítást ellenzők jelképesen elfoglalták a Markhot Ferenc Kórházat. - Törvénytelenségek törvénytelenségeket követtek - hangsúlyozta Herman István, a Heves megyei önkormányzat Fidesz-frakciójának igazgatója a tüntetésen. Elmondta, hogy július utolsó hetében feljelentést tettek a Heves Megyei Főügyészségen, mert a Fidesz úgy véli, a közgyűlés szocialista tagjai szerződést szegve adták át a kft.-nek a HospInvest Zrt-től visszavett Markhot Ferenc Kórházat. A törvénytelenül kötött tavalyi szerződést egy újabb bűncselekménygyanús egyezmény követte, amely arról szól, hogy a megyei önkormányzat helyett - a HospInvest csődjét követően - a száz százalékban közgyűlési tulajdonban lévő közhasznú társaság veszi át a régió legnagyobb betegellátó centrumát."

Megindult a helyezkedés a legfőbb ügyész jövőre megüresedő posztjáért a Népszava szerint. A Szabadságra küldenék Kovács Tamást? című írásban áll: „Bár Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma elvileg csak hetvenedik születésnapján, 2010. december 13-án jár le, információink szerint lehetséges utódai már most igyekeznek úgy pozicionálni magukat, hogy a jelölés idejére megkerülhetetlenek legyenek. Ez az ügyészségi szervezeten belül is érezhető feszültségekhez vezet. A Legfőbb Ügyészség berkeiből származó információink szerint Belovics Ervin főügyészhelyettes és Ihász Sándor fővárosi főügyész között érzékelhető a fő törésvonal a jövőre távozó Kovács Tamás utódlása kapcsán.

A 2010 decemberében hetvenedik évét betöltő legfőbb ügyész utódját a jövő nyáron megválasztandó új köztársasági elnök jelöli. Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a jobboldal államfőjelöltje nyeri majd el a tisztséget, neki szinte első feladata lesz új vádhatósági vezetőjelöltet találni. Ez pedig erős mozgást indított el az ügyészségi szervezeten belül. Polt Péter korábbi legfőbb ügyész több bizalmasát is pozícióba emelte mandátuma lejárta előtt. Belovics Ervint büntetőhelyettessé, Ihász Sándort - aki a Kulcsár-ügy különös kihallgatási technikái kapcsán vált ismertté - pedig az egyik legfontosabb szerv, a fővárosi főügyészség élére neveztette ki. A Népszava úgy tudja, hogy Ihász és Belovics korábbi jó viszonya az elmúlt időszakban feszültté vált, mert mindketten szívesen látnák magukat az eljövendő államfő jelöltjeként.

Forrásaink nem tartják kizártnak, hogy az elmúlt héten kirobbant vesztegetési botrány kezelése - a korábbi fővárosi szóvivő ügyész lebukása - sem feltétlenül független a hatalmi megmérettetéstől. Az eset Belovics pozícióját erősítheti, Ihászét pedig gyengíti, hiszen az utóbbi választotta maga mellé 2008-ban sajtófőnöknek a nem az első botrányt okozó Varga Gergelyt. Forrásaink szerint a Legfőbb Ügyészségen az a szóbeszéd járja, mely szerint utolsó hivatali évének legalább a felét sokak Kovács Tamás nyugdíj előtti szabadságának kivételével szeretnék kalkulálni. Magyarán: az államfőválasztás idején a valódi szervezetirányítási munkát már nem Kováccsal, hanem Beloviccsal képzelik el azok, akik Ihásszal szemben mellette állnak, és ez Belovicsnak sem lenne ellenére.

Egy úr az űrből címmel ír a Kelet-Magyarország arról, hogy hatvanadik születésnapját ünnepelte vasárnap Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán született, 1980-ban írta be magát a históriáskönyvekbe azzal, hogy a Szojuz 36 fedélzetén Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal eljutott a Szaljut-6 űrállomásra. Farkas Bertalan tizenkét éve vonult nyugdíjba, létrehozta a Világűr a Föld Jövőjéért Alapítványt, amelynek kizárólag repült űrhajósok lehetnek tagjai. Azt tervezi, idén ősszel Magyarországon tart ülést a szervezet.