Polt Péter nevelő célzattal támad
Polt Péter a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított kizárólagos jogával élve összesen öt, azóta már jogerős bírósági döntést támadott meg a Kúria előtt, de még akkor, amikor a másodfok visszaküldte őket elsőfokra. A fentieken túl az úgynevezett kémperben született döntést és egy adócsalási ügy ítéletét. A kémperben már elutasította a Kúria a legfőbb ügyészi indítványt.
A legfőbb ügyész öt jogerős ítéletet kifogásol Veres Viktor / Népszabadság |
A büntetőeljárási törvény értelmében a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg. Polt a fenti esetekben azért élt ezzel a lehetőséggel, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróságok túlságosan gyakran és túlságosan „könnyű kézzel” helyeznek hatályon kívül olyan elsőfokú ítéleteket, amelyeknél ez a hatályos jog alapján nem feltétlenül indokolt.
Az ügyészi álláspont röviden úgy foglalható össze, hogy a másodfokú bíróságok – ha úgy találják, hogy túl sok munkával járna korrigálni az elsőfokú bíróságok hibáit, vagy az éppen eljáró tanácsok valamiért nem szívesen foglalnának állást a kérdésben – egyszerűen, és Polt szerint törvénysértő módon, új eljárást rendelnek el. Ez történt Potrik Tamás, Süveges Péter és Biszku Béla ügyében is.
Bárhogy ítéli is meg a Kúria Polt beadványait, a döntés semmiféle hatással nem lesz a fenti ügyekben időközben már az új eljárásokban megszületett verdiktekre. Tulajdonképpen az egész jogi hercehurcának az lenne a célja, hogy a legfőbb ügyész indítványait elbírálva a Kúria úgy alakítsa a bírói gyakorlatot, hogy a jövőben a másodfokú bíróságok csak a valóban indokolt esetekben rendeljenek el új eljárásokat.
A Kúria döntéseit a bíróságoknak ugyan illik figyelembe venniük a munkájuk során, de azok nem kötik őket. Ügyészségi forrásunk szerint azonban akkor is megéri az efféle próbálkozás, ha a legfőbb ügyész minden indítványa elbukik a Kúria előtt, mivel a nyilvánosság mégiscsak szembesül egy eddig talán kevésbé hangoztatott magyarázattal, hogy miért is húzódnak el a büntetőeljárások Magyarországon.