Az Európai Bizottság (EB) a biztosok kö­vetkező ülésén, január 17-én dönt arról, hogy indít-e kötelezettség­szegési eljárást a bírák korai nyugdíjaztatása, illetve az adatvédelmi hivatal és a jegybank függetlensége ügyében – közölte szerdán az EB szóvivője, Pia Ahrenkilde-Hansen. A jövő hétre befejeződő elemzés során azt vizsgálják, hogy a kifogásolt törvények összhangban vannak-e az uniós joggal. Az eljárások megindításához erős jogi alap kell – a brüsszeli testület hitelessége is múlhat a kérdésen. Úgy tudjuk, hogy a dán EU-elnökség megnyitására szerdán Koppenhágába utazó bizottságban nem volt hosszú vita a magyarországi kérdésről. A többség egyetértett abban, hogy szerteágazó és komoly problémáról van szó.

Erős politikai üzenetet küldött az EB Magyarországnak, amikor közölte: a jog uralmán, a sajtószabadság tiszteletben tartásán, a demokratikus alapelveken és alapjogokon alapuló stabil jogi környezet a legjobb garancia a polgárok, a partnerek, illetve befektetők bizalmának biztosítására. Az EB szerint az ügy leggyorsabb megoldása az lenne, ha a magyar hatóságok maguk cselekednének. A szóvivő azt mondta, a labda most a magyar térfélen van.

Bizottsági forrásból úgy tudjuk, hogy a testület nem vár jogi lépéseket a magyar kormánytól a következő hat napban. Viszont komoly politikai meghátrálást látna szívesen. – Jó ideje várunk valamilyen jelre a magyar hatóságoktól, hogy megvan a politikai akarat a megoldás megtalálására – fogalmazott forrásunk. Mint emlékeztetnek, a konkrét kifogásokat José Manuel Barroso elnök és Viviane Reding alapjogi biztos decemberi leveleiből lehet kiolvasni.

Kérdés, mit tud még bevetni a bizottság Magyarország megregulázására. A három említett ügyön kívül további kérdésekben (például a végtörlesztés miatt) is indulhat kötelezettségszegési eljárás. Ugyanakkor ezek elhúzódó, végül csak bírósági döntéssel lezárható jogi viták, amelyek nem kényszerítik azonnal a magyar kormányt politikájának megváltoztatására.

A politikai nyomás fokozásába az Európai Parlament is beszállt. Ma hallgatja meg az állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága Fran­coise Le ­Bailt, az EB igazságügyi főigazgatóját a magyar alkotmányról. Itt már körvonalazódhat, hogy mit gondol jogilag a bizottság az alaptörvényről. Jövő szerdán pedig valószínűleg Barroso elnöknek kell beszámolnia a magyar dossziéról a parlament plenáris ülésén.

Az EB szerdán arról is döntött, hogy magasabb szintre emeli a Magyarországgal szemben a túlzott költségvetési hiány miatt 2004 óta érvényben lévő eljárást. A bizottság azt kéri a pénzügyminiszterek tanácsától, ismerje el, hogy Magyarország nem tudta időre (2011 vége immár a harmadik céldátum volt) fenntartható módon csökkenteni a költségvetési hiányt. A magánnyugdíjpénztárak vagyonának elnyelése nélkül 6 százalék körül lenne a 2011-es deficit. A bizottság meglebegtette annak a lehetőségét, hogy 2013 januárjától felfüggeszti a kohéziós alapokból származó támogatások egészének vagy részének az utalását. Szakértők szerint ennek mértéke a magyar GDP akár 1,7 százalékát is elérheti.

„Magyarország jogállam, a kormány elkötelezett az egyetemes európai értékek mellett. Magyarország tiszteletben tartja az uniós szerződésekből fakadó együttműködési kötelezettségét, így a kormány megvárja és alaposan megfontolja a bizottsági vizsgálat eredményét, bízva annak alaposságában és elfogulatlanságában” – olvasható a Kormányszóvivői Iroda közleményében.