A Fidesz minden célját elérte, az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott, így páratlanul erős hatalmi pozíciókkal kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának - írja a Political Capital elemzésében, amelyről hétfőn tájékoztatta az MTI-t. Az intézet blogján is olvasható elemzés szerint a három "választásmentes" év kiváló lehetőséget ad azoknak a reformoknak, átalakításoknak a megkezdéséhez, amelyek a fideszes vezetés alá került önkormányzatokat is érintik majd, mivel szükség lehet egyfajta központosításra, egyes feladatok állami kézbe vételére, az önkormányzatok szerepének újragondolására.

Hozzátették: így a Fidesz számára kérdés, hogy a kormány törekvéseit mennyire képes összeegyeztetni a párt helyi érdekeivel. Mint az intézet figyelmeztet: "a jelöltállítási fölény" nem feltétlenül jelent politikai sikert, az MSZP huszoneggyel kevesebb polgármesterjelöltet állított, mint a Jobbik, közülük viszont minden negyedik győzött, míg a Jobbiknak összesen három polgármesteri szék jutott.

Tarlós István még az átszavazók nélkül is megszerezte volna a voksok abszolút többségét: csaknem 20 ezerrel többen támogatták a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjét, mint a párt listáját - állapítja meg a Political Capital. Hozzáfűzik: az átszavazók főleg a Jobbik, kisebb részt pedig az LMP támogatói közül kerültek ki, míg a legkonzekvensebben az MSZP támogatói szavaztak. Az elemzés rávilágít: a 2006-os "döntetlen" után, amikor az MSZP-SZDSZ a közgyűlési helyek felét szerezte meg, és csak a főpolgármesterrel kiegészülve volt többségben, az idén nagyobb mozgástere lesz a fővárosi vezetésnek: Tarlós Istvánnal a Fidesz-KDNP frakciónak még egy "hiányzási lehetőségük" is lesz. A "létszámcsökkentés" leginkább a Fidesznek kedvezett: ugyanilyen erőviszonyok mellett egy 66 fős közgyűlésben 33 mandátum (tehát csak 50 százaléknyi) jutott volna a pártnak, az LMP és a Jobbik között pedig mandátumokban is megmutatkozott volna a különbség: előbbi négyet, utóbbi hármat kapott volna - írták, hozzátéve: a Fidesz többségét a létszám változatlanul hagyása sem akadályozta volna meg.

A jelenlegi 33 mandátumból a Fidesz-KDNP tizenhetet, az MSZP tízet, az LMP és a Jobbik pedig hármat-hármat kapott. "Korábban elképzelhetetlen méreteket öltött" a Fidesz előretörése a fővárosi kerületekben is: 19 kerület polgármesterét adhatja, három további kerületben pedig megszerezte a képviselő-testületi többséget is - emlékeztet az intézet, hozzátéve: a közgyűlési adatok azonban azt mutatják, csak Tóth József "lehet nyugodt", mivel a XIII. kerületben mind a 14 egyéni kerületben szocialista jelölt győzött. A Political Capital felidézi: a Fidesz mind a 19 megyei közgyűlésben megszerezte a mandátumok abszolút többségét, a Jobbik megyei eredményei azonban jóval gyengébbek a tavaszinál, akkor ugyanis nyolc, most viszont csak három megyében szerezte meg a második helyet: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Jobbiknak ez azért is kudarc, mert a megyei közgyűlési listákra nem szavazhatnak a megyei jogú városok választói, inkább további erősödésre számíthattak, semmint gyengülésre - vélik az elemzésben.

A Somogyért Egyesület mellett négy másik megyében szereztek helyi tömörülések mandátumot: Vas (Szolidaritás a Vidékkel Mozgalom), Fejér (Fejér Megyei Településekért Egyesület), Baranya (Baranyai Emberekért Szövetség) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség) megyében - emlékeztet az intézet. Mint megállapítják: a helyi szerveződések helyzetét a jelöltállítás drasztikus megszigorítása nehezítette meg, a korábbi 0,3 százalék helyett ugyanis a választójogosultak egy százalékának ajánlószelvénye kellett a listaállításhoz. Ezért az idén csak három-öt lista került a szavazólapokra, míg négy éve még jellemzően nyolc-tíz lista közül is válogathattak a választók - hangsúlyozza az elemzés. A Political Capital kiemeli: a megyei jogú városok többségének vezetését már négy évvel ezelőtt megszerezte a Fidesz, az idén viszont - Szeged kivételével - mindenhol a kormánypárt adja a polgármestert, mindannyiuk mögött "kényelmesen összegyűlt" a közgyűlési többség is. Az elemzésben megjegyzik: a politikailag "még többé-kevésbé releváns" 10 ezres lakosszám fölötti településeken is feltűnő a Fidesz dominanciája, az MSZP-nek megmaradt Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Komárom, Makó, Nyírbátor, Sajószentpéter, Szentes és Tiszaújváros polgármesteri széke. A Jobbik viszont csak Tiszavasváriban és két kistelepülésen győzött, "ennél bizonyosan magasabban volt a léc" - fűzik hozzá.

Mint kiemelik: Esztergomban a Meggyes Tamás ellen induló független Tétényi Éva mögé "gyakorlatilag minden ellenzéki erő beállt, a hírhedtté vált polgármestert így majdnem kétharmaddal győzték le". Az intézet emlékeztet: Gémesi György ellen a Fidesz most indított először jelöltet Gödöllőn, pedig korábban állítólag ígéretet kapott rá, hogy nem lesz jobboldali ellenfele - végül így is csaknem 73 százalékkal győzött. Egy másik esetet felidézve azt írják: bár néhány nappal a választás előtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emeltek Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla ellen, aki 45 éve áll a város élén, "a helyiek bizalma nem ingott meg benne": 65 százalékos felhatalmazást kapott a folytatásra. Vácon Fördős Attila 2006-ban a Fidesz-KDNP jelöltjeként alig száz szavazattal maradt alul a szocialista Bóth Jánossal szemben, ezúttal pedig a Fidesz Pető Tibort indította, míg a KDNP Fördős Attilát támogatta, bár ő hivatalosan függetlenként szállt ringbe - hoz egy másik példát az intézet. "A választás valószínűleg legnagyobb csatáját" Fördős Attila nyerte, 127 szavazattal előzte meg az MSZP és 155 szavazattal a Fidesz jelöltjét - teszik hozzá.