Pokorni képlete a 15 évre
A vállalatok tényleges költségvállalásával megvalósuló, német mintájú duális szakképzés magyarországi bevezetését szorgalmazza Pokorni Zoltán. A Fidesz szakpolitikusa a bevezetés alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, aminek egyik reális megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet.
Jó példa erre Németország, ahol nem nyolc, hanem kilenc évig, és összességében több mint 30 százalékkal magasabb időkeretben történik a közismereti tudás megalapozása. A szakképzésbe történő belépés előtt ott 7200 órában, míg a nálunk - a körvonalazódó elképzelés szerint - csupán alig több mint 4900 órában tanulnának közismereti tárgyakat a diákok.Ezzel majdnem az utolsók vagyunk Európában. Az alapképzés megerősítésénél éppen ezért mérlegelendő egy kilencosztályos alapiskola gondolata, a magyar viszonyok között, a kistelepülések nagy száma miatt a legreálisabb egy 4+5 osztályos iskolaszerkezet.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, "nyugodtabbá" tenni, hogy több egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, a tudás alkalmazására, a készségek, kompetenciák elmélyítésére, több nevelési feladat megvalósítására legyen idő.
A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe, az előrehozott, hároméves redukált szakképzésbe azonban csak azokat szabad beiskolázni, akik esetében más lehetőség nincs, akik különben kilépnének az iskolarendszerből.
De a német vállalati szektor szakképzésben való szerepvállalását is követendő ítélte Pokorni, mivel ott a költségek 80 százalékát a majdnai munkadók fizetik. Ezáltal érdekeltté, motiválttá válik a képzés színvonalát illetően, de abban is, hogy hány gyerek képzését vállalja, hiszen a későbbi továbbfoglalkoztatásban is érdekelt.
Ha el akarjuk kerülni, hogy Magyarországon a szakképzésben részt vevő gyerekekre, mint ingyen munkaerőre, inasra nézzenek, akiknek helyébe két év után újabb ingyenmunkást vesznek fel, akkor fontos, hogy a vállalatok Magyarországon is hasonló szerepet vállaljanak a finanszírozásban hangsúlyozta az oktatáspolitikus.
A Széll Kálmán Terv egyik leginkább vitatott pontja az, amely 18-ról 15 évre csökkenti a tankötelezettség felső korhatárát. Az új szabályozás szerint a fiatalok 15 évesen eldönthetik, hogy munkába állnak vagy folytatják tanulmányaikat.
Egyetértek a tankötelezettség 15 éves korra való leszállításával, sőt, mi vagyunk az egyik javaslattevők - hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A rádióműsorban a szakképzés átalakításának, ezáltal olcsóbbá tételének a szükségességét hangsúlyozta a kamarai elnök. Mint mondta: egy-egy nemzedék 120 ezer gyerekéből 20 ezer semmilyen végzettségre nem tesz szert, 20-25 ezren a szakképzésbe kerülnek, ahol később lemorzsolódnak, gyakorlatilag esélyük sincs állást találni. Ők azok, akik nem szeretnének általános történelmet, irodalmat tanulni, hanem szakmát szeretnének és munkát.
Nekünk az az érdekünk, hogy ők elmenjenek a szakképző iskolába, mert minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb esélye lesz az elhelyezkedésre - mondta Parragh László.
(Forrás: Híradó.hu)
