Pofátlanul soknak tartja az LMP az ötmilliós vezetői fizetéseket

LMP fizetés munkavállalás

Legfeljebb kétmillió forint körüli havi fizetést tart elfogadhatónak az állami cégek vezetőinek körében az LMP. Az ellenzéki párt a bérplafon bevezetése érdekében – a Fidesz korábbi hasonló javaslatát aktualizálva – törvénymódosítást nyújt be.

Bérplafont vezetne be a Lehet Más a Politika (LMP) az állami vállalatok vezetőinek fizetésére, egyúttal pedig a közszféra bérfejlesztését sürgeti – közölte Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombaton. Az ellenzéki párt társelnöke elmondta: a Fidesz 2009-es törvényjavaslatát aktualizálta, ezt nyújtja be a parlamentnek, mert szerinte elfogadhatatlan az állami vállalatok vezetőinek magas fizetése.

„A Fidesz láthatóan megfeledkezett az arcátlanul magas fizetések problémájáról, de az LMP nagyon is emlékszik erre, ahogyan emlékeznek azok a magyar emberek is, akik a tisztességgel elvégzett, kemény munka ellenére sem jönnek ki a pénzükből" – tette hozzá. Szél Bernadett szerint a helyzet jelentősen romlott az elmúlt években: tavaly ötmillió forintra nőtt a legjelentősebb állami vállalatok vezetőinek havi bére. Ezt kiegészíti a prémium, amivel együtt az érintett vezetők csaknem hatmillió forintot vihetnek haza havonta, ami évente 72 millió forintot jelent.

Eközben a MÁV-nál 2013-ig a dolgozók bérét nem emelték, ezt követően évente átlagosan 2,5 százalékkal, idén pedig 0,5 százalékkal növelték – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a Nemzeti Vagyonkezelőnél az elmúlt öt évben nem volt béremelés, a Magyar Postánál pedig még a pár százalékos bérfejlesztést is feltételekhez kötötték.

„Mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben nő a dolgozói szegénység, a kormány az amúgy is jól kereső keveseknek emeli a bérét" – jelenltette ki a politikus. Közölte: az állami vállalatok vezetőinél maximum a minimálbér hússzorosát – ami nem sokkal több havi kétmilliónál – tartják elfogadható fizetésnek.

Elmondta Szél Bernadett azt is, hogy az LMP felhívja majd a figyelmet azokra a fideszes képviselőkre, akik annak idején támogatták, a mostani szavazás alkalmával pedig elutasítják a javaslatot.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.