Nem fogadjuk el az embertelenséget, nem fogadjuk el Orbán Viktor Európa-ellenes politikáját –  üzente Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, aki hétfőn jelentette be pártja új akcióját. Vagyis: átragasztják a saját hirdetéseikkel a kormány kvótanépszavazásra mozgósító plakátjait. „A menedékkérő nem ellenség. Ne szavazz Európa ellen" – ezzel a szöveggel írnák felül a hivatalos propagandaszöveget.

A népszavazásról tartott hétfői sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy a kampányplakátok letépése, leragasztása jogellenes magatartás, felelős politikus erre senkit sem biztathat. Szerinte különben a baloldal mindent megtesz a népszavazás ellehetetlenítéséért, és továbbra sem adja fel bevándorláspárti álláspontját.

Ez utóbbi felvetése hitvitának tűnik, bírósági ítélet szól viszont arról, hogy a plakátok letépése nem feltétlenül számít jogsértésnek. Egy tavalyi verdikt szerint a plakátrongálás bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának része lehet, amikor aktivisták szintén idegengyűlöletre uszító feliratokat téptek le. „Megdöbbentő, hogy a baloldal a magyar családokkal szemben a bevándorlók oldalára állt, és az ő érdekeiket fontosabbnak tartja, mint honfitársainkét" – fogalmazott akkor közleményében a Fidesz.

A bíróság álláspontja viszont az volt, hogy „szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység (...), amely veszélyes a társadalomra". Ám ebben esetben „az eljárás alá vontak cselekménye legkevésbé sem veszélyes a társadalomra", mert ők csak a „véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával" éltek. A végzés szerint a társadalmi igazságosságot sértené, ha korlátoznák az önkifejezés szabadságát, amennyiben az mások emberi méltóságát nem sérti.

„Természetesen a véleménynyilvánítással okozott kár tekintetében az elkövetőnek helyt kell állnia" – mondta ki a bíróság. Utaltak ugyanakkor arra, hogy a kártérítés mértékéről polgári peres eljárásban kell dönteni. A tavalyi „elkövetők" – akik magukat jelentették fel – különben önként vállalták, hogy a plakát megrongálásával okozott húszezer forintos kárt megtérítik.

A bíróság valószínűleg most sem döntene másként, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága változatlanul alkotmányos alapjog, s az önkifejezés szabadsága sem nyert azóta új értelmet. A plakátrongálóknak legfeljebb arra érdemes ügyelniük, hogy kártérítési felelősséggel tartoznak, tehát ha a polgári engedetlenségnek ezt a formáját választják, azért büntetést nem kapnak, de esetleg más címen fizetniük kell.