A belügyminiszter felhívta a figyelmet: az intolerancia, a gyűlöletkeltés, az antiszemitizmus és a rasszizmus ordas eszméje soha nem térhet vissza a közgondolkodásba. Ennek megakadályozása valamennyi lelkiismeretes, becsületes magyar ember érdeke és kötelessége - tette hozzá.

Pintér Sándor kiemelte: az utókor felelőssége, hogy megakadályozza a gyűlölködés korszakának megismétlődését. Kötelessége továbbá, hogy fejet hajtsanak az igazak cselekedetei előtt, mert "emlékeztetni kell a világot, hogy nekünk is felelősségünk van", az igazak pedig "példát adtak emberségből és felelősségből". Mint mondta: az embermentők bátran kiálltak az üldözöttek mellett, mert "nem kívántak egy szörnyű korszak bűnrészesévé válni". Az igazak úgy mentettek életeket - folytatta -, hogy közben sajátjukat kockáztatták. "Nem érdekből, tisztán emberségből" tették, amikor úgy tűnt, hogy a világból kiveszett a humanizmus - hangsúlyozta.

A holokauszt idején "félem és rettegés szállta meg az embereket", akik "magukba fordultak". A bátrak azonban nem törődtek a veszéllyel, "szembeszálltak az embertelenséggel, példát adva az utókornak emberségből" - fogalmazott Pintér Sándor.

Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete beszédében kiemelte: a díj olyanok előtt tiszteleg, akik "nem fordítottak hátat az üldözötteknek az emberiség legsötétebb időszakában". Kitért arra, hogy az antiszemitizmus szerte a világon egyre érzékelhetőbben erősödik, és ez Izrael számára komoly aggodalomra ad okot. Egy felmérésre utalva elmondta: 2008-ról 2009-re világszerte megduplázódott (550-ről 1129-re emelkedett) az erőszakos antiszemita megnyilvánulások száma. Az antiszemita megnyilvánulásokért a szélsőjobboldali pártok felelősek, és ez Magyarországra is igaz - mutatott rá.

A szólásszabadság joga azonban nem ad felmentést arra, hogy bármiféle antiszemita megnyilvánulásnak zöld utat biztosítson, a gyűlöletbeszéd és a szólás szabadsága közti határokat pedig élesen meg kell húzni. Örökké emlékezni kell arra, hogy a náci pusztítás sehol sem tankokkal, hanem mindig szavakkal kezdődött - fűzte hozzá.

A média óriási feladatának és kötelességének nevezte, hogy ezeket a kérdéseket a közbeszéd részévé tegye annak érdekében, hogy erősítse Magyarország demokratikus értékeit. Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a média egy része gyakorta használja fel eszközeit különféle társadalmi csoportok ellen.

A csütörtökön kitüntetett megmentők: Balázs Ferenc, Debreczeni Károly és felesége, Sladsky Klára, Gunda Ferenc és felesége, Cziráki Etel, Eőry Kató és lánya, Ruby Ernőné (Mátyássy Erzsébet), Korény-Scheck Vilmos és felesége Ilona, valamint lányuk, Nagy Istvánné (Korény-Scheck Ilona Klára), Kosák Flórián, Kosák Flóriánné és fiuk, Kosák József, Matusek Jánosné (Stolicz Etelka) és Köntös Józsefné (Matusek Szilvia), Nagy István, Rábl Dezső és Rábl Dezsőné, Rajtényi Károly, Rajtényi Károlyné (Lipták Etelka) és Rajtényi József, Sándorfy Ferencné (Ruzicska Ilona), Reszeli Zsuzsanna és Reszeli Karolina, Varga Irén, Haklik Lajos, Urányi István és Varga Mária, Dombrádi Zoltánné (Gula Ilona).

A megmentők többségének nevében testvéreik, gyermekeik, unokáik vették át a díjakat, köztük volt Frajt Edit színművésznő is. (A megmentettek között volt Ruttkai Éva későbbi színésznő is.) A megmentők közül személyesen Kosák József, Köntös Józsefné, Rajtényi József és Reszeli Karolina vette át a díjat, a többieket posztumusz tüntették ki.

Haklik Lajos, Urányi István, Varga Mária, valamint Dombrádi Zoltánné kitüntetését a budapesti Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban helyezik el.

Rábl Miklós, az egyik kitüntetett fia felidézte szüleinek tettét, amivel a német katonák éberségét játszották ki. "Soha ne ismétlődjék meg az a borzalom, amiből csak kevesen menekültek meg" - hangsúlyozta. Az egyik megmentett, Steve Colman arról szólt, hogy a legtöbb rokonát, ismerősét meggyilkolták a nácik a vészkorszak idején. A valódi hősök azonban nem a túlélő üldözöttek voltak, hanem azok, akik segítették a zsidó embereket az üldöztetés idején - mondta.

A zsidó ifjúsági szervezetek képviselői a díjátadáson hat gyertyát gyújtottak meg a holokauszt áldozatainak emlékére. Az ünnepség végén a budafoki Dohnányi Zenekar adott koncertet.

Az eseményen megjelent Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő, Juliusz Janusz, a Vatikán Magyarországra akkreditált apostoli nunciusa és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója is.

Az izraeli parlament 1953-ban alkotott törvényt arról: létrehozzák a Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a holokauszttal, a hatmillió zsidó ember meggyilkolásával összefüggő dokumentumokat, és vegye fel a kapcsolatot azokkal a keresztény emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24 országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak fel, aki önzetlenül embereket mentett a holokauszt idején. Az ő nevüket emléktáblán örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban.

Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és 1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején zsidó honfitársaik életét mentették meg.

A Világ Igaza kitüntetés egy emléklapot és egy feliratos, kör alakú fém emlékplakettet tartalmaz. Az aranyszínű, magyar címerrel díszített Bátorságért érdemjellel szintén jár emléklap.