Pintér Sándor kifejtette: rendkívüli, 130-150 százalékos telítettségűek a büntetés-végrehajtási intézetek, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy több börtönt bezártak. Hozzátette: az újranyitások egyik oka, hogy enyhítsék a zsúfoltságot, továbbá megfelelő körülményeket biztosítsanak a fogvatartottaknak, illetve hogy helyet biztosítsanak a szabálysértési elzárásra ítélteknek. Az újranyitás mellett érvelt a belügyminiszter abból a szempontból is, hogy a fogvatartottak szállítási költségei is csökkenthetők, ha több intézmény áll rendelkezésre.

A miniszter, összegezve a parlament által a héten elfogadott közbiztonsági csomag legfontosabb elemeit, felidézte: még a kormány megalakítása előtt áttekintették a vidék közbiztonságának helyzetét és a legnagyobb problémának a kisebb súlyú bűncselekmények számát és ezek felderítetlenségét találták. Hozzátette: ezen kívántak javítani a most elfogadott csomaggal.

A legfontosabb elemek közül kiemelte: a szabálysértés ezentúl elzárással is büntethető lesz. Ezzel kapcsolatban kifejtette: eddig az volt a gyakorlat, hogy akit pénztelenség vitt arra rá, hogy szabálysértést kövessen el, pénzbírsággal sújtották. Hangsúlyozta: rá kell szokni a törvények tiszteletére azokat, akik ilyen cselekményeket elkövetnek, ezért döntöttek úgy, hogy újra bevezetik az elzárás büntetés lehetőségét, amely felnőttek esetében 90 nap, fiatalkorúaknál 45 nap lehet.

Mint mondta, a változtatáshoz több törvényhez is hozzá kellett nyúlni, példaként említette a bírósági titkárok bevonását az ilyen típusú eljárásokba. A többletfeladatok ellátásához 1,4 milliárd forint többletforrást adnak a bíróságoknak.

Újságírói kérdésre, miszerint van-e alsó értékhatára a kisebb súlyú bűncselekményeknek, azt mondta, hogy nincs.
Szólt arról is, hogy rögzítették a tettenérés fogalmát, amely a nyugat-európai országok joggyakorlatához hasonlóan a 48 órán belüli elfogást jelenti.

Kitért arra is, hogy a rendőr a jövőben alapos okkal, a szabálysértés bizonyítékának lefoglalása érdekében bemehet magánterületre.

Kiemelte a magánlaksértés megítélésének súlyosbítását, hogy a jövőben ne kereshessenek kibúvót azok, akik bár még nem követték el a tulajdon elleni szabálysértést, de illetéktelenül mennek be más ingatlanába.
Szólt arról is, hogy félkatonai szervezetek jöttek létre, amelyek a rend visszaállítását tűzték zászlajukra, törvényi jogosítvány nélkül. Pintér Sándor általános támadásnak nevezte ezt a közhatalom ellen és hangsúlyozta: az állami főhatalmat a magyar kormány senkinek nem kívánja átadni, ezért aki ilyen szervezetben szervezőként vagy tevőlegesen részt vesz, szabálysértést követ el, és ugyancsak elzárással lesz büntethető.

"Úgy gondolom, hogy ez a magyar közrend, közbiztonság megalapozásához és megtartásához nélkülözhetetlen lesz" - mondta a szabályozás elfogadásáról.

A büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben azt emelte ki, hogy azokat, akik a települések biztonságának megteremtésében részt vesznek a rendőrséggel együtt, ugyanúgy megilleti a jövőben a közfeladatot ellátó személy jogi védelme.

Szintén a lényeges elemek közé sorolta a Terrorelhárítási Központ létrehozását megalapozó rendőrségi törvény módosítását, valamint a korrupció visszaszorítását célzó belső elhárítás megerősítését. Mint mondta, az összes fegyveres szerv belső ellenőrzése kikerül az országos parancsnokok irányítása alól, és közvetlen a Belügyminisztérium alá tartozik.

Kérdésre válaszolva azt mondta: támogatja azt az előterjesztést, amely egészen az ítélet meghozataláig meghosszabbíthatóvá teszi az előzetes letartóztatás időtartamát. Bár nem nevezte meg konkrétan, utalva a fekete seregként elhíresült csoport vád szerinti vezérére, Magyar Róbertre, azt mondta: el kell kerülni a hasonló helyzeteket.

A volt cégére vonatkozó kérdésre, mely szerint a társaság a jövőben állami cégeket véd majd, azt mondta: amikor felmerült a kinevezése, eladta a cégeit és kiszállt belőlük. Hangsúlyozta: a jövőben csak az érdekli, hogy ezek a cégek törvényesen működjenek.