Őszödi beszéd: Nincs harmadik jelentés
A belügyminiszter Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök nyilatkozataira reagált, akik korábban azt állították, ők nem ezeket a dokumentumokat olvasták annak idején, hanem egy olyan jelentést, amelynek a végkövetkeztetése szögesen ellentétes a most közzétett iratokéval.
Pintér – mint elmondta – azért állt kedd este a sajtó elé, mert „félő, hogy tévútra viszik az országot, félő, hogy manipulálják, félre akarják vezetni a magyar médiát”. Az a kérdés ugyanis, hogy ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet, szerinte eltereli a figyelmet a lényegről. Mert nem az a baj, hogy az a beszéd elhangzott, nem is az, hogy nyilvánosságra került, hanem, hogy ami benne van, igaz, azaz hogy félrevezették az országot, hazudtak a választóknak. És ami még ennél is nagyobb baj: mindennek részese volt az akkor fungáló és az őt követő miniszterelnök.
– A Belügyminisztérium nem akart ezzel a kérdéssel foglalkozni – a szögezte le Pintér. – Egy 2011-es közleményünkben az MSZP belügyének nyilvánítottuk a történteket. Gyurcsány úr ennek ellenére 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben is követelte, hogy hozzuk nyilvánosságra. Nem értem, mit nem ismert Gyurcsány úr? Ő volt az, aki elmondta a beszédet. A sajtóban megszólaltatott munkatársaitól tudható: a környezte már 2006-ban előkészületeket tett a beszéd nyilvánosságra hozatalára, és az általa és bizalmasai által irányított titkosszolgálat végzett mindenféle vizsgálatot, hogy tisztázzák a beszéd kiszivárogtatásának körülményeit.
Pintér később úgy fogalmazott, mivel nem történt bűncselekmény, hiszen a felvétel nem illegálisan készült és nem illetéktelenektől jutott el a médiához, kérdéses, hogy volt-e egyáltalán jogi alapja a titkosszolgálat vizsgálatának, miután kiderült, hogy a beszéd rögzítésére hivatalosan felkért cég által készített egyik felvétel került ki. Minden vizsgálat szerint az MSZP felső vezetőihez vezettek a nyomok.
Kérdésekre válaszolva a miniszter leszögezte: annak idején miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is nyilvánosságra hozathatta volna a jelentéseket.
Arra a kérdésre, hogy miért pont most, pár héttel a választások előtt oldották fel a korábban titkos jelentések minősítését, Pintér azt mondta: hatalmas politikai nyomás volt az Alkotmányvédelmi Hivatalon. Nem volt más megoldás, hogy a hivatalt kivonják a politikai csatározásokból. Később rámutatott: a kormány és a Belügyminisztérium ebben az ügyben nem szólalt meg, nem ők azok, akik folyamatosan napirenden akarják tartani a kérdést. Az ellenzék az, aki a kiszivárogtatást újra és újra előhozza, így akarják elterelni a figyelmet arról, hogy annak idején – mint azt az akkor fungáló miniszterelnök elismerte – hazudtak.
– Nem tudok olyan titkosszolgálati jelentésről – mondta később Pintér –, amely az őszödi beszéd kiszivárogtatását és annak következményeit (a budapesti zavargásokat) együtt vizsgálta volna. A témában csak a két, már nyílttá tett jelentés létezik, mondta, amelyeket természetesen az elkészítésükhöz használt összes dokumentummal együtt tanulmányozhatnak majd a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai.