Pintér 2006 őszéről és a magyar FBI-ról
Azért célszerű az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) beillesztése a Belügyminisztériumba (BM), a rendőrség mellé, mert így biztosítható lesz, hogy a szervezetek átadják az információt egymásnak.
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában csütörtökön mondta mindezt. A belügyi tárca várományosa reggel már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi bizottság előtt, és még a nap folyamán meghallgatja az alkotmányügyi, valamint a honvédelmi és rendészeti, pénteken pedig az önkormányzati bizottság. A belügyminiszter-jelölt elmondta: azzal, hogy a hatósági jogosítvánnyal rendelkező rendőrség mellé az AH és az NBSZ is "felcsatlakozott", biztosított lesz a szervezetek közötti információáramlás, ezzel pedig Magyarországnak "lényegesen nagyobb közrendet, közbiztonságot és védelmet tudunk a későbbiekben adni" - fogalmazott.
Szavai szerint ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy az információk ne vesszenek el a szervezetek között, azok közvetlenül elérhetőek és felhasználhatóak legyenek a büntetőeljárási, szabálysértési eljárásokban, vagy a bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában.
Arra, hogy tervez-e további összevonásokat, közölte: jelen pillanatban nem, de vannak olyan területek - erre példaként a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) említette - amelyeket a miniszter közvetlen irányítása alá kell vonni. Szavai szerint például az RSZVSZ a minisztérium különböző szolgálatainak a megítélését képes javítani, "vagy hanyag, rossz munka esetén rontani". Jelezte: szakmai vita végén fog eldőlni, a nemzetbiztonsági szolgálatokat indokolt-e tovább centralizálni a kormányban.
Demeter Ervin (Fidesz) a szavazás előtt azt kérte a belügyminiszter-jelölttől, kinevezése után "tekintse fontos kérdésnek", hogy lényeges különbségek vannak a rendőrségi és a nemzetbiztonsági feladatok között. Mint mondta, a nemzetbiztonsági szolgálatok dolga, hogy feltárják az országot fenyegető veszélyeket és elhárítsák azokat, míg a rendőrségnek a bűnmegelőzés, bűnfeltárás a dolga. A nemzetbiztonsági szolgálatok "a veszély oldaláról" közelítik meg a problémákat, és a közösséghez, a nemzet biztonságához kapcsolódnak a feladatai, míg a rendőrség a Büntető törvénykönyv által deklarált - általában egyénhez kötődő - bűncselekményeket deríti fel - mondta. Hozzátette: azt kéri a leendő minisztertől, hogy a rendőrségi és a nemzetbiztonsági munka mindig jól szétválasztott legyen, mert "ez mindannyiunk érdekét szolgálja".
Az FBI és az MI-6 a minta?
A miniszterjelölt az Alkotmányvédelmi Hivatalról (a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatalról) azt mondta: megfelelő tevékenységi körrel, jogi háttérrel "nimbuszt fog kiépíteni maga köré" az AH, "mint az FBI vagy a MI-6". A miniszterjelölt a titkosítások felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: először a törvények és jogszabályok betartását vizsgálják felül. Ha ez a kettő rendben volt, akkor rendben volt a titkosítás - szögezte le. A kiszivárogtatásokkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta: korábban olyan adatok kerültek ki a szolgálatoktól, amelyek törvényes működés során nem kerülhettek volna ki, "ezeket meg kell akadályozni".
"A szolgálatok belső rendje tükrözi az ország belső rendjét is, ha megfelelő lesz a belső rend, akkor megfelelő, törvényes működés lesz. Csak törvényes szolgálatokkal lehet betartatni az országban a rendet és a fegyelmet, és a törvényeket csak törvényes eszközökkel lehet megkövetelni" - hangsúlyozta. Hozzátette: egyértelmű, hogyha bármelyik hatóságtól jogszabályellenesen kerül ki információ, akkor azzal a szervezettel szemben megfelelő retorziót kell alkalmazni.
Szerinte történtek szabálytalanságok
Azért célszerű az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) beillesztése a Belügyminisztériumba (BM), a rendőrség mellé, mert így biztosítható lesz, hogy a szervezetek átadják az információt egymásnak.
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában csütörtökön mondta mindezt. A belügyi tárca várományosa reggel már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi bizottság előtt, és még a nap folyamán meghallgatja az alkotmányügyi, valamint a honvédelmi és rendészeti, pénteken pedig az önkormányzati bizottság.
A belügyminiszter-jelölt elmondta: azzal, hogy a hatósági jogosítvánnyal rendelkező rendőrség mellé az AH és az NBSZ is "felcsatlakozott", biztosított lesz a szervezetek közötti információáramlás, ezzel pedig Magyarországnak "lényegesen nagyobb közrendet, közbiztonságot és védelmet tudunk a későbbiekben adni" - fogalmazott.
Szavai szerint ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy az információk ne vesszenek el a szervezetek között, azok közvetlenül elérhetőek és felhasználhatóak legyenek a büntetőeljárási, szabálysértési eljárásokban, vagy a bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában.
Arra a kérdésre, hogy tervez-e további összevonásokat, közölte: jelen pillanatban nem, de vannak olyan területek - erre példaként a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát (RSZVSZ) említette - amelyeket a miniszter közvetlen irányítása alá kell vonni. Szavai szerint például az RSZVSZ a minisztérium különböző szolgálatainak a megítélését képes javítani, "vagy hanyag, rossz munka esetén rontani". Jelezte: szakmai vita végén fog eldőlni, a nemzetbiztonsági szolgálatokat indokolt-e tovább centralizálni a kormányban.
Demeter Ervin (Fidesz) a szavazás előtt azt kérte a belügyminiszter-jelölttől, kinevezése után "tekintse fontos kérdésnek", hogy lényeges különbségek vannak a rendőrségi és a nemzetbiztonsági feladatok között. Mint mondta, a nemzetbiztonsági szolgálatok dolga, hogy feltárják az országot fenyegető veszélyeket és elhárítsák azokat, míg a rendőrségnek a bűnmegelőzés, bűnfeltárás a dolga. A nemzetbiztonsági szolgálatok "a veszély oldaláról" közelítik meg a problémákat, és a közösséghez, a nemzet biztonságához kapcsolódnak a feladatai, míg a rendőrség a Büntető törvénykönyv által deklarált - általában egyénhez kötődő - bűncselekményeket deríti fel - mondta. Hozzátette: azt kéri a leendő minisztertől, hogy a rendőrségi és a nemzetbiztonsági munka mindig jól szétválasztott legyen, mert "ez mindannyiunk érdekét szolgálja".
Az FBI és az MI-6 a lesz a minta?
A miniszterjelölt az Alkotmányvédelmi Hivatalról (a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatalról) azt mondta: megfelelő tevékenységi körrel, jogi háttérrel "nimbuszt fog kiépíteni maga köré" az AH, "mint az FBI vagy a MI-6".
A miniszterjelölt a titkosítások felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: először a törvények és jogszabályok betartását vizsgálják felül. Ha ez a kettő rendben volt, akkor rendben volt a titkosítás - szögezte le. A kiszivárogtatásokkal kapcsolatban pedig hangsúlyozta: korábban olyan adatok kerültek ki a szolgálatoktól, amelyek törvényes működés során nem kerülhettek volna ki, "ezeket meg kell akadályozni".
"A szolgálatok belső rendje tükrözi az ország belső rendjét is, ha megfelelő lesz a belső rend, akkor megfelelő, törvényes működés lesz. Csak törvényes szolgálatokkal lehet betartatni az országban a rendet és a fegyelmet, és a törvényeket csak törvényes eszközökkel lehet megkövetelni" - hangsúlyozta. Hozzátette: egyértelmű, hogyha bármelyik hatóságtól jogszabályellenesen kerül ki információ, akkor azzal a szervezettel szemben megfelelő retorziót kell alkalmazni.
Szerinte történtek szabálytalanságok
A 2006 szeptemberi, októberi eseményeken történt rendőri intézkedések kapcsán kifejtette: "ránézésre" felmerülhettek szakmai hiányosságok. A miniszterjelölt hozzátette: addig azonban, amíg a Balsai István vezette tényfeltáró bizottság nem végez az akkori események feldolgozásával és értékelésével, nem akar állást foglalni a kérdésben. "Szerintem történtek szabálytalanságok" - fogalmazott a belügyminiszter-jelölt.
