Pécsett a Széchenyi téren másfél-kétezer ember gyűlt össze a forradalom évfordulóján tartott tüntetésen. A civil mozgalmak által meghirdetett rendezvényt – stílusosan – egy gitáros utcazenész vezette fel a Himnusz eléneklésével-eljátszásával. A zenésszel együtt éneklő közönség tábláin főleg az a szó köszönt vissza, amellyel Simicska Lajos, vállalkozó egy nagyon becses, ám mégiscsak altáji nedvhez hasonította az általa jól (ki)ismert exbarátot, a kormányfőt.

Fotó: Sóki Tamás / MTI

Az első szónok, Konok Péter, történész főképp a szabadságjogok elvesztéséről beszélt, s úgy vélte, hogy ma Petőfit elvinnék a rendőrök, Széchenyire ráuszítanák az adóellenőröket, Táncsicsot sötétzárkába csuknák. A kormánynak a magát büszkén ellenforradalminak mondó Horthy-rendszer lett a példaképe, miközben sztálinista eszközökkel operál, mondta Konok, majd azzal folytatta, hogy a hatalom szolgává tett embereket akar, megmondják, mit szeressünk, hol vásároljunk, belehallgatnak beszélgetéseinkbe. Mindeközben összeugrasztják a munkást az értelmiségivel, a városit a falusival, a fiatalt az öreggel, férfit a nővel, a cigányt a nem cigánnyal, a frusztrációinkra építenek, tönkreteszik tudatunkat.

Majtényi László, jogtudós, volt adatvédelmi biztos Bibó István egyik 56-os tanulmányát idézve vitte tovább ezt a gondolatot. Bibó azt vallotta, hogy a dúvad államtól meg kell szabadulni. Bibó felfogása szerint a dúvad állam elpusztítja a hatalommegosztást, nem engedi a fair választást, a szabadságjogokat kétségbe vonja. A jogtudós nem titkolta, hogy a jelenlegi államot is dúvadnak tekinti, s Majtényi egy olyan állam felépítésére ösztönözte a hallgatóságot, amelyben a szabadság és az erény kezet fog egymással.

Tamás Gáspár Miklós filozófus úgy látta, elérkezett az idő, hogy a magyar nép vegye a kezébe a kormányzást. A filozófus arra figyelmeztetett, hogy meg kell találni ennek a hatalomátvételnek vértelen és áldozatokat nem követelő módját. TGM azt különösen aggasztónak találta, hogy a kormány márciustól megszüntette a szociális rendszert, és tizenegyféle juttatást ezentúl nem fizet, hanem rábízza az önkormányzatokra, hogy fizessenek, ha van rá kedvük és pénzük. Ennek az lesz a következménye, hogy elindul egy népvándorlás a szegény települések felől a gazdagabbakba, a fővárosba és külföldre.

A rendezvény zárószónoka, Juhász Péter, az Együtt alelnöke a kormány elkergetését tűzte ki feladatul. A politikus a mostani kormányt történelmünk legkorruptabb, legcinikusabb, kizárólag a bűnözésre épülő tákolmányának nevezte, amit semmilyen eszme nem motivál, csak a pénzszerzés. Ellopták a földet, ellopták a trafikokat, ellopták a szabadságot és ellopták mindenünket, mondta Juhász, majd hozzátette, hogy ezt mindennap és minden körben el kell ismételnünk, Ezután az összefogás fontosságáról beszélt az Együtt alelnöke, s azt mondta, ki kell találnunk egy víziót arról, milyen társadalmat akarunk. Közösen kell kitalálnunk, jobb- és baloldaliaknak, konzervatívoknak és liberálisoknak. Erre Juhász azért is esélyt lát, mert szerinte ma egy jobboldali, konzervatív szavazó nem talál magának pártot, ha demokráciát akar.

A rendezvényt egy performansz színesítette, ami abból állt, hogy leleplezték a Tiborc, a lámpagyújtogató című szobrot. A mostanság tereinket elöntő, giccses zsánerszobrokra emlékeztetett a létrán felmászó lámpagyújtogató aranyozott bábja. A báb Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt ábrázolta, s az „alkotók" azért hajtottak fejet az ifjú vállalkozó előtt, mert az ország megannyi városában – így Pécsett is – ő nyerte el a világításkorszerűsítés-pályázatot. Pécsnek ez egymilliárdba „fáj". Az új művet több demonstráló is leöntötte liszttel, utalásképp arra, hogy a kormánykörökhöz közel álló Kligl Sándor Pécsett felállított – és a szakma által siralmasnak minősített – Weöres Sándor szobrát egy helyi képzőművész az avatáson liszttel leöntötte.