Maga az alaptörvény mondja ki, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnál közérdekű adatról van szó, azaz nyilvánosnak kell lennie. A nyilvánosságot csak legitim módon lehet korlátozni, az nem érinthet komplett szerződéseket, legfeljebb bizonyos adatokat - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke.

Bár a helyzet nem minden ügyben azonos, Péterfalvi álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak adott közpénz az az alapítványoknál is közpénz marad, vagyis további sorsuk nem titkosítható, mert a Fidesz-frakció álláspontjával ellentétben nem vész el a közvagyon jellege. Méghozzá azért nem, mert az alapítványok pénzét is csak közcélokra lehet felhasználni. Péterfalvi szerint a jegybanki alapítványokhoz került százmilliárdok további sorsának titkosítása nemcsak az alaptörvénnyel, hanem az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott eddigi döntéseivel is ellentétes.

Az már beivódott a köztudatba, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog alapjog. Az a fő szabály, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezik, és mindenfajta korlátozás csak alkotmányos alapú lehet. Nem ment át ilyen mértékben a köztudatba, hogy amikor az állam bármit csinál, és nemcsak gazdálkodik, hanem bármit szabályoz, dönt, ott viszont a fő szabály a nyilvánosság. A közfeladat közérdekű adatokat hoz létre, a közérdekű adatok pedig nyilvánosak.

Ez az érem két oldala: egyik a magánadatok zártsága, a másik a közadatok nyilvánossága. A közérdekű adat eltitkolása, meghamisítása bűncselekmény. A totalitárius államban ez épp fordítva van.

Az adatvédelmi hivatal nem vizsgálja a letelepedési kötvények kiadása körüli pénzmozgásokat - egyszerűen azért, mert erről hivatalból nem tud hatósági eljárást indítani, beadványban pedig még nem kezdeményezte senki.

A lap kérdésére, miért nem nyilvános adat, hogy milyen kérdést akartak beadni a Nemzeti Választási Irodában összegyűlt, Erdősinét segítő, Nyakó Istvánt akadályozó kopaszok, Péterfalvi Attila azt felelte: erre vonatkozó kérdés sem érkezett hozzájuk. Arra kérdezett rá az NVI, hogy milyen formában lehet kiadni az ott készült felvételeket.

A felvételek között különbséget kell tenni aszerint, hogy az épületen belül vagy kívül készültek-e. A külső felvételeknél ugyanis lehetnek az utcán járókelők, akik más megítélés alá esnek, mint aki valamilyen tevékenysége folytán bent van az NVI székházában.

Az Alkotmánybíróságnak egy konkrét, eseti ügyben hozott döntése – amely arról szólt, hogy a rendőrök arca mutatható-e a képeken, felvételeken vagy sem – azt mondta ki, hogy a jelenkor eseményeinek a dokumentálása, illetve a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében a közéleti szereplők személyiségi jogának védelme alacsonyabb szintű, mint a nem közéleti szereplőké.

Ebből következik, hogy a felvételeknél az arcképeket – tehát a konkrét esetben az ott megjelent kopaszokét –, nem kell eléletleníteni, ez ugyanis belefér az Alkotmánybíróság döntésébe. Ezek a személyek beletartoznak azok körébe, akik ha épületen belül tartózkodnak, akkor egyértelműen közéleti szereplők. Sőt, ők az utcán is azok, tehát a médiában megjeleníthetők. Ilyen szempontból nem a kapu határozza meg a pozíciójukat, hanem a tevékenységük. Ha bemennek az NVI-be, akkor már végképp közéleti szereplők.

Péterfalvi Attila szerint az a releváns kérdés, amit beadtak. Az nem releváns, hogy kinek mi volt a zsebében vagy a mappájában. De konkrétan még nem került hozzájuk vizsgálatra ez a kérdés.

Különböző politikusok - Orbán Viktor, illetve Juhász Péter - vagyonosodásával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán Péterfalvi Attila azt mondta: az a közérdekből nyilvános adat, hogy valaki a közfeladatához kapcsolódóan, a közfeladatának az ellenértékeként milyen anyagi ellenszolgáltatásban részesül. Az, hogy mije van valakinek, amikor megválasztják vagy kinevezik egy pozícióra, nem közérdekből nyilvános, hiszen az az ő privát vagyona. Ilyen esetekben aki igazából elszámoltathat, az az adóhatóság, hiszen birtokában van minden információ.

Az adatvédelmi szakember szerint a vagyonnyilatkozati rendszer lényegében semmire sem jó, csak egy politikai fegyver.