Budapestről kérdezi a világot a BBC
Egy olyan kor felé tartunk, amikor egyre több lesz a világban a bizonytalanság. Ennek a kezeléséhez pedig hideg fej kell, márpedig a világpolitikán egyre inkább eluralkodnak az érzelmek – mondja lapunknak Jonathan Dimbleby. A BBC neves riportere Budapest vendége, ugyanis ő lesz a moderátora a brit közmédia által ma este a Corvinus egyetemen megrendezendő panelbeszélgetésnek, amelynek témája Európa jövője és a migrációs válság.
A menekültválság felkorbácsolja az érzelmeket – Migránsok és rendőrök néznek farkasszemet egymással egy francia menekülttáborban Pascal Rossignol / Reuters |
Dimbleby szerint az érzelmek a szokásosnál nagyobb mértékben alakítják az amerikai elnökválasztás menetét, és erőteljesen beleszóltak a Brexit-népszavazás eredményébe is. A migrációs válság is egy újabb olyan téma, amely heves érzelmeket vált ki az emberekből. Utóbbi az európai unió jövőjére nézve az egyik legfontosabb kérdés, így Dimbleby szerint egyértelmű volt, hogy a BBC sorozatában kiemelt helyet kap. Budapest pedig „a legjobb hely arra, hogy a téma mélyére nézzünk". Az sem véletlen, hogy a kvótanépszavazás utáni hétre időzítették a fórumot. Mint fogalmazott: „újságírók vagyunk, az újságírók ösztöneivel".
Dimbleby lapunknak adott telefoninterjújában elmondta: reméli, meg tudják majd világítani a BBC hallgatói számára, hogy „mi forog kockán", és hogy a kormány és a magyar lakosság jelentős része miért ellenzi ilyen szenvedélyesen a migránsok befogadását, a másik oldal pedig miért tart ki amellett, hogy az uniós kvótákról szóló javaslatot át kell ültetni a gyakorlatba.
A BBC riportere szerint a médiának nagyon fontos szerepe van annak alakításában, hogy az európai lakosság mit gondol az unióról. Arról, ahogyan a brit média a Brexit-népszavazás előtt kezelte a kérdést, nincs jó véleménye. A minőségi sajtó próbált a tényekre szorítkozni, ám a bulvármédia a veszélyekre koncentrált, és nagyon sok hamis állítást is terjesztett, például azt, hogy 2020-ra török bevándorlók milliói áraszthatják el a brit szigeteket. Hozzátette: „az a benyomásom, hogy a magyar
kvótanépszavazás előtti kampány is a Magyarországra leselkedő veszélyekre, például a terrorizmusra koncentrált."
Jonathan Dimbleby teszi majd fel a magyar közönség kérdéseit a meghívott vendégeknek a Corvinuson |
A probléma másik részét pedig abban látja, hogy a médiában nemcsak a tények jelentek meg, hanem a kiegyensúlyozottság jegyében az is, egyes politikusok azt hogyan értelmezik. Állítások és ellenállítások csatáztak egymással, „örvényként forogtak a szenvedélyes vélemények, és nem sikerült megvilágítani a lényeget. A bevándorlás kérdése olyan erős érzelmeket korbácsolt fel a lakosságban, hogy nehéz volt megőrizni a higgadtságunkat, miközben szeretném azt hinni, hogy a BBC több programja is igyekezett a témát hideg fejjel elemezni". A BBC alkalmazottjaként tapintatosan úgy fogalmazott: „ennek minden médium részese volt."
Ma este hat órakor kezdődik a BBC World Questions panelbeszélgetése és rádióműsorának felvétele a Corvinus egyetemen. A meghívottak között van Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő, Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője, Csák János egykori londoni nagykövet és Loukas Tsoukalis görög EU-szakértő. A közönség által feltett kérdésekből a szervezők választják ki azokat, amelyeket majd megválaszolnak a résztvevők.
A BBC World Service a brit közmédia globális ága, amely az angol mellett 28 nyelven készít műsort és tartalmat. A budapesti beszélgetésből készült 50 perces rádióműsort péntektől a hét vége folyamán többször is sugározza majd a BBC World Service rádiója. Dimbleby lapunknak elmondta: általában 12-18 milliós közönséget ér el egy epizód.