Továbbra is a magyarok a legpesszimistábbak a világon
Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. Ott a megkérdezettek 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. Csehországban viszont csak 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban is többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, a lakosság 57 százaléka szerint egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesznek, mint ma.
A 25 ország átlagát vizsgálva kiderül, hogy az emberek többsége optimista: a megkérdezettek 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.
- A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az is kiderült, hogy a magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság és a munkanélküliség (51 százalék), valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. Nem meglepő, hogy a fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.
Az oktatás minőségének romlása érdekes megosztottságot mutat. A világban minden ötödik ember problémának látja az oktatás színvonalát. Magyarországon csak minden tizedik ember gondolja így, Argentínában, viszont minden harmadik.
