Két devizahiteles polgári peres eljárásában hirdetett ma ítéletet a Debreceni Törvényszék. Mindkét ügyfél jelzálog típusú hitel kölcsönszerződéssel rendelkezett, amelyeket 2007-ben, ill. 2008-ban kötöttek. A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződések azon pontja, miszerint „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni” – érvénytelen, egyebekben mindkét szerződés többi része változatlan formában érvényes - közölte Tatár Tímea, a törvényszék szóvivője.

Elmondta: a szerződés szerint a pénzintézet akkor változtathatja – egyoldalúan - a hiteldíjat, ha változnak a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A bíróság megállapította, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét.

Az arányosság tekintetében a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban „üres”, a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. A szerződési feltétel sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Ha tehát javulna pl. a fogyasztói árindex, csökkenne a hiteldíj. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem.

Tatár Tímea hozzátette: a mostani bírósági döntés azt is jelenti, hogy a megsemmisített szerződési rendelkezés nem érvényes, tehát a pénzintézet a két ügyfél esetében 2007 és 2008 óta jogosulatlanul módosította a szerződéseket és emelte a kamatokat. Az ítélet még nem jogerős.