A DK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a táblabíróság határozata szerint "a plágiumvádat elsőként híresztelő" Pécsi Újságnak közzé kell tennie, hogy a 2012. április 29-én megjelent cikkének címében valótlanul állította, hogy Gyurcsány Ferenc dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával.

Pauska Zsolt, a Pécsi Újságot működtető cég ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta, hogy a bíróság által előírt helyreigazítást közzéteszik, de a döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához.

A Pécsi Törvényszék idén júniusban nem jogerősen négy keresetből egynek részben helyt adott, hármat elutasított azokban a sajtó-helyreigazítási perekben, amelyeket Gyurcsány Ferenc indított a Pécsi Újságot működtető cég ellen.

A bíróság egy esetben kötelezte helyreigazításra az internetes hírportált, mert álláspontja szerint azzal, hogy egy április végén megjelent cikkének címében azt írta: Gyurcsány szakdolgozata egyezik exsógora dolgozatával, megsértette a volt kormányfő személyhez fűződő jogát. A cím ugyanis alkalmas volt arra, hogy a politikust rossz színben tüntesse fel.

A törvényszék azonban nem a volt miniszterelnök által kért szöveg, hanem gyakorlatilag a Pécsi Tudományegyetemnek a plágiumügyet vizsgáló bizottsága álláspontját, illetve a vizsgálat eredményéről tartott sajtótájékoztatón elhangzottak lényegének megjelentetését írta elő a Pécsi Újságnak.

Ez arról szól, hogy a Gyurcsány Ferenc diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált a volt miniszterelnök szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de addig nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre a politikus dolgozata. Azaz a plágium nem igazolódott, de azt nem is lehet elvetni.

Gyurcsány Ferenc helyreigazítási kérelmében egyebek mellett azt kérte, hogy a Pécsi Újság jelentesse meg: jogszerűen szerezte a diplomáját, és ezt a pécsi egyetem ki is mondta. Elvárta volna azt is, hogy a hírportál kérjen elnézést a történtekért. A kereset ezen részeit a törvényszék elutasította. Utóbbit azzal indokolta, hogy bocsánatkérés érvényesítésére nem sajtó-helyreigazítási, hanem személyiségi jogi perekben van lehetőség.

Az elsőfokon eljáró bíróság a további három keresetből kettőt a véleménynyilvánítás szabadságára, illetve arra hivatkozva utasított el, hogy nem állapítható meg személyiségi jogsérelem. Egy esetben úgy találta, a kifogásolt szövegrész más személyt érint, így Gyurcsány Ferencnek nem volt joga keresetet beadnia.

A DK elnökének ügyvédje az elsőfokú tárgyaláson utalt rá: a Gyurcsány Ferenc képviseletét ellátó ügyvédi iroda harminchárom helyreigazítást kezdeményezett a politikussal szemben plágiumvádat megfogalmazó szerkesztőségekkel szemben.

Hangsúlyozta, Gyurcsány Ferenc az eljárásokat azért tartotta szükségesnek, mert megítélése szerint első szakdolgozatával kapcsolatban olyan hírek, cikksorozatok jelentek meg a médiában, amelyek valótlan tények közlésével, illetve valós tények hamis színben feltüntetésével azt a hamis látszatot keltették, hogy jogsértően szerzett diplomát.

Pauska Zsolt és az általa vezetett cég jogi képviselője a perekben arra hivatkozott, hogy a kifogásolt szövegrészek között más orgánumoktól származó idézetek, illetve vélemények voltak. A helyreigazítási kérelemben pedig nem szerepelt pontosan, hogy mit kifogásolnak, s ezzel szemben milyen, valósnak vélt állítások közzétételét kérik.

Az ügyvezető annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyetemi vizsgálat eredményei alapján a plágiumgyanú továbbra is fennáll Gyurcsány Ferenccel szemben.

Pauska Zsolt az MTI-nek akkor és a másodfokú döntést követően is hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc legalább kétszer annyi helyreigazítást kért a Pécsi Újságtól, mint amennyit perre vitt. Úgy ítélte meg, hogy mivel a volt kormányfő a négy perből három és felet elveszített, a hírportál hitelességén nem esett csorba.