Megjelent a parlament honlapján a 10 milliárd euróról szóló paksi hitelmegállapodásról szóló törvényjavaslat, amely akár már hétfőn a parlament elé kerülhet. A szerződés szövege – ahogyan arra lapunk szerdai cikkében utaltunk – Magyarország szempontjából egyoldalúan hátrányos kitételeket tartalmaz.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a szöveg semmilyen vitarendezési mechanizmust nem rögzít, azaz a konfliktusok megoldását az aláírókra bízza (mondjuk egy külföldi választottbíróség helyett), ami a Magyarország és Oroszország közötti fajsúlykülönbséget figyelembe véve nem sok jóval kecsegtet egy esetleges vita esetén. „A Felek jelen Megállapodást közös megegyezéssel, írásban módosíthatják", illetve „A Felek a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik" – összesen ennyit ír a szerződés a nézetkülönbségek feloldásáról.

A fentieknek, illetve a bírósági út hiányának súlyos következményei lehetnek egy elfajuló vita vagy Oroszország finanszírozási nehézségei esetén. A szerződésből ugyanis az derül ki, hogy Magyarország komoly szankciókkal néz szembe, ha nem törleszti idejében a hitelt, ha azonban az orosz fél nem fizet, azt semmilyen módon nem lehet szankcionálni. A benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódik három melléklet; az egyikben a magyar fél (az NGM) értesíti az orosz felet (az ottani pénzügyminisztériumot) egy munkafázis elvégzéséről, a másikban az orosz pénzügyi tárca elfogadja a bejelentést és jóváhagyja a kifizetést, a harmadik pedig a jóváhagyás és a kifizetés elutasítására szolgál. Ez azt jelenti, hogy egyrészt minden kifizetendő számlát külön kell engedélyeztetni az orosz kormány képviselőjével, másrészt az orosz fél bármikor úgy dönthet, hogy nem fizet, és ebben az esetben a magyar fél nem tehet semmit – a törlesztést mindenképpen meg kell majd kezdeni, akkor is, ha esetleg a finanszírozás elakadása miatt, vagyis az orosz fél hibájából nem készül el az erőmű.