Az ország egyik legjobb iskolájának működése a tét
Higgadt, indulatoktól mentes megszólalások, racionális kérdések és kreatív ötletek jellemezték az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium kedd esti szülői fórumát, miután az iskola igazgatója bevezető beszédében ismét leszögezte: ha nem tudnak pénzt szerezni, akkor meglehet, hogy engedniük kell az iskolát eddig jellemző igencsak magas színvonalból. – Meglepetésszerűen, egyik pillanatról a másikra kerültünk ilyen helyzetbe. Tanév közepén nincs átszervezésre mód. Gyorssegélyre azért van szükségünk, hogy az iskola működését zavartalanul biztosítani tudjuk a tanév végéig – indokolta a zsúfolásig megtelt előadóteremben Tomcsányi Péter, miért kényszerült támogatást kérni az iskola.
A fórum közvetlen előzménye, hogy drámai hangvételű levélben fordult nemrégiben a nyilvánossághoz, öregdiákokhoz és szülőkhöz az ország egyik legszínvonalasabb középfokú oktatási intézménye, a budapesti Radnóti gimnázium igazgatója. Az intézmény weboldalán olvasható levelében így fogalmaz: „Az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el fenntartónktól, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől. Ennek következtében az egyetem 2012 januárjától az iskolára terhelte közüzemi díjaink felét, 22 millió forintot. Az állami költségvetésből a hosszú ideje igen sikeresen működő oktatás alapjául szolgáló iskolaszerkezetet eddig is csak szűkösen tudtuk fenntartani. A tantestület sok külön munkával, továbbképzésekkel, a szaktudása más iskoláknak történő értékesítésével, a felnőttoktatásban való közvetlen szerepvállalással, pályázatokon való részvétellel sokat tett azért, hogy bevétellel pótolja a hiányokat. A mostani 22 milliós újabb teher azonban képtelen helyzetbe hozta intézményünket.”
A kialakult helyzet az ország ez évi költségvetésének felsőoktatási előirányzataival van összefüggésben: a kormány az ágazatból 34 milliárd forintot von ki. Ez érzékenyen érinti az ELTE gazdálkodását is. A felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó gyakorló intézmények – mint amilyen a Radnóti is – viszonylag jobb helyzetben voltak, mint a „sima”, önkormányzati iskolák, ugyanis a tulajdonos egyetem stabilabb, kiszámíthatóbb finanszírozást biztosított. Információink szerint éppen emiatt több önkormányzat is a felsőoktatási intézményekhez fordult, hogy a 2013-as államosítás elől megmenthesse iskoláját.
Tomcsányi Péter a levélben nem kertel: az iskolának 22 millió forintos gyorssegélyre lenne szüksége. „Úgy gondoljuk, lehetnek ismerősei, akik helyzetüknél fogva megtehetik, hogy az ország második legeredményesebb tehetséggondozó iskolájának egyszeri, nagyobb összegű támogatást adjanak. Kérjük, keresse meg azon ismerőseit, akiknek cégükön, vállalatukon keresztül lehetőségük van támogatást adni, s kérje segítségüket. Ez biztosíthatná, hogy diákjaink ne szakadjanak el a minőségi oktatástól addig sem, amíg a 2013-tól érvényes finanszírozási módok és keretek tisztázódnak” – írja az iskola igazgatója. Az igazgató a szülőket úgy tájékoztatta, hogy az iskola alapítványának a számlájára már több mint kétmillió forint érkezett.
A gimnázium vezetője a levélben és a szülői fórumon igyekezett elkerülni azt, hogy a kialakult helyzet felelőseit megnevezze, de azok, akiket közelről érint a Radnóti fokozatos ellehetetlenülése, nem fukarkodnak az „elismerő szavakkal”, így a különböző, az üggyel foglalkozó fórumokon meglehetősen éles hangon írnak a hozzászólók az oktatási államtitkárság és a kormány tevékenységéről. Pláne, miután kiderült, hogy egy másik érintett, igencsak neves intézményben, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban a kényszerű elvonások miatt már meg is kezdődtek az elbocsátások. Ott több technikai dolgozótól megváltak, nyugdíjas korú alkalmazottakat pedig csak részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni. A válságintézkedések következő lépése az lehet – és ezt Munkácsy László igazgató nem is tagadja –, hogy hamarosan kénytelenek lesznek pedagógusokat is elküldeni.
Az egyik érintett szülő úgy fogalmaz: „inkább ne feltételezzünk tudatos károkozást. Itt bizonyára a szakpolitikusok képességeivel van baj. Ezek biztos, hogy nem a Radnótiban vagy az Apáczaiban szerezték a műveltségük alapjait.” Egy másik hozzászóló véleménye: „Naponta lopnak el máig milliárdokat a központi költségvetésből, és a hiány itt csapódik le, meg Kelet-Magyarországon, az éhezésben.” Végül egy másik hozzászólás: „Átszervezik az országot. Alaposan. Alaposan?”
Visszatérve a Radnótihoz és a kedd esti fórumhoz: az igazgató kétségbeesett levele komoly szellemi energiákat szabadított föl: ötletek tárháza állt már össze abból, hogy miként is lehetne a közvetlen anyagi fölajánláson túl összeszedni a hiányzó pénzt. Az egyik szülő szerint el lehetne indítani a „Radnóti Szabadegyetemet”, ahol vállalkozó szellemű öregdiákokat, szülőket vagy azok kollégáit lehetne felkérni, hogy meséljenek a saját szakterületükről a diákok és a laikus felnőttek számára is érthető, élvezetes stílusban. „Lenne diákjegy, illetve bármilyen érdeklődő számára elérhető árú, normál belépőjegy. Optimista lévén, lelki szemeim előtt én már a belépőjegyeket áruló szép fiatal hölgy sajnálkozó tekintetét látom, ahogy kénytelen visszautasítani a jegyért sorban állókat, mivel a Radnóti Gimnázium színházterme már zsúfolásig megtelt.”
Az ilyen és ehhez hasonló szellemű megoldások persze ötletnek szépek, most azonban gyorssegélyre volna szükség.
Az ország két legjobb középiskolája
A középszintű érettségin elért átlagpontszámok alapján az ország legjobb iskolája a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium, második az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért eredmények alapján is a Fazekas áll a hazai középiskolák rangsorának élén, a második helyen a Radnóti. A harmadik helyezett az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium.