Pénzbírságot kapnának az utcán élő hajléktalanok
Ma szavaz a Ház a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról. A kormány azt kezdeményezte, hogy az uzsora-bűncselekmény tényállási elemei közül vegyék ki az üzletszerűséget, és az legyen minősítő körülmény. Így akár már az egyszeri uzsorázást is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik a jövőben. Ugyanakkor a tervezett változás alapján korlátlanul enyhíthetné a bíróság azoknak a büntetését, akik még azelőtt jelentik az uzsora-bűncselekmény elkövetését, hogy az a hatóság tudomására jutott volna.
Döntenek ma a képviselők a Gazdasági Versenyhivatal elmúlt évi beszámolójának elfogadásáról, és arról, hogy az 1566-os ostromra emlékezve a leghősiesebb város címét adományozzák Szigetvárnak, továbbá megválasztják az innovációs és fejlesztési eseti bizottság elnökét.
A napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak és a határozathozatalok után az Országgyűlés megtárgyalja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tavalyi zárszámadását, majd Kósa Lajos (Fidesz) azon indítványát, amely megszüntetné azt a szabályt, hogy az oktató-nevelő munkát végző vezető beosztású közalkalmazottak két jogcímen - a beosztásuk és a munkakörük után is - kaphatnak pótszabadságot.
A Ház ezután általános vitát folytat a szabálysértési törvény módosításáról. Fideszes politikusok - köztük több fővárosi önkormányzati vezető, így Rogán Antal belvárosi, Papcsák Ferenc zuglói és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester, valamint a VIII. kerületet vezető, időközben a kormánypárti frakció hajléktalanügyi referensévé kinevezett Kocsis Máté - azt javasolják, hogy minősüljön szabálysértésnek a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése".
Magyarán hogy elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthassák azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor vonnak felelősségre azért, mert az utcán laknak. A kormánypárti politikusok indoklásukban azzal érvelnek az elzárás lehetősége mellett, hogy a hajléktalanok esetében a pénzbüntetés nehezen végrehajtható és kevés a visszatartó ereje.