Bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök jogköre: ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatnák az ülésnap hátralévő részéből, vagy akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá - az erről szóló fideszes javaslatot az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén támogatták a testület kormánypárti és MSZP-s tagjai.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és frakciótársa, Gulyás Gergely az országgyűlési törvényen változtatna, és ahhoz a törvényjavaslathoz nyújtottak be módosító indítványt, amelyben fideszes képviselők kezdeményezik, hogy a 2014. őszi önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a honatyáknak.

A módosító javaslat szerint, ha egy képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy a sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, akkor az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből vagy kezdeményezheti a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását.

A kizárásról az országgyűlés vita nélkül szavaz, de ha a Ház határozatképtelen, akkor az ülést vezető elnök mondja ki a döntést.
 A házelnök a kirívóan sértő kifejezés elhangzásától számított öt napon belül jogosult lenne a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását is javasolni. A parlament erről is vita nélkül határozna, és a pénzbírság összege nem haladhatná meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

A fideszes képviselők módosító javaslatuk indoklásában azt írták: az országgyűlésben nemrég elhangzott elfogadhatatlan politikai kijelentések miatt nem tűrhet halasztást az indítvány elfogadása.

Az MSZP-s Steiner Pál a vitában egy szocialista kapcsolódó módosító indítványt ajánlott a kormánypártiak figyelmébe, amelyben a pénzbírság lehetősége nem, a szó megvonásának joga viszont szerepelne, valamint rögzítenék azt is, hogy a "nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlölet keltésére irányuló kijelentéseket" szankcionálhatná az ülést vezető elnök.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: minden olyan javaslatot elutasítanak, ami a képviselők véleménynyilvánítási szabadságát korlátozza. Szerinte a Gyöngyösi Márton felszólalása miatt kialakult "hisztéria" arra utal, hogy vannak olyanok, akik a demokrácia intézményrendszerét másként szeretnék működtetni, és ki akarnak zárni olyan véleményeket a parlamentből, amelyek részei a közgondolkodásnak. A képviselő szerint ez a népképviseleti rendszer drasztikus korlátozásához vezet, és sérti azokat a választópolgárokat, akik a Jobbikra szavaztak.

Steiner Pál jelezte: nem akar Gaudi-Nagy Tamással vitába bocsátkozni, és kijelentette: "aki listázni akarja a zsidókat, az fasiszta". A fideszes Gulyás Gergely is azt hangoztatta: nem ért egyet Gaudi-Nagy Tamással, mert itt nem arról van szó, hogy a szólásszabadságot büntetőjogi eszközökkel korlátozzák, hanem arról, hogy az országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében legyen lehetőség a szólásszabadság korlátozására. Hangsúlyozta ugyanakkor: egyetért azzal, hogy ezen a területen a büntetőjogi eszközök alkalmazása oda vezethet, hogy "néhány hülyéből csinálunk mártírokat".

A bizottság a vita után végül 24 igennel, a kormánypárti képviselők és az MSZP-s tagok szavazatával támogatta Rogán Antal és Gulyás Gergely javaslatát.

Múlt hét hétfőn a parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.