Engedékenyen elutasító válasz Navracsicstól a bizottságnak

Továbbra sem tartja megalapozottnak a kormány az Európai Bizottság médiatörvényt érintő aggályait, de mindhárom kifogásolt területen esetleg hajlandó a változtatásra.

Polyák szerint a kormány válaszlevele két ponton csúsztat

Gyorsan rendezné Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét. Az Európai Bizottság örvend a magyar kormány levelének, s kész konzultálni a felvetett változtatásokról.

'A felforrósodott vita befolyásolja az elnökség légkörét'

A médiatörvényről folyó vita és a magyar EU-elnökség tevékenysége elválik ugyan egymástól, de amíg el nem ül a vihar az új szabályozás körül, a légkör sem nyugodhat meg az európai sajtó és az Európai Parlament folyamatos érdeklődése miatt. Ám Viviane Reding igazságügyi és alapjogi EU-biztos az uniós állampolgárok életét könnyítő intézkedésekre tett javaslatokat.

A FAZ már olvasta Navracsics-levelét a konkrét javaslatokkal

A külföldi médiát nem sújtaná pénzbírsággal a módosított magyar médiatörvény - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétvégi száma.

Áder kiesett, így Handó Tünde esélyes nagyhatalmú főbírónak?

Áder János szinte biztosan nem lesz az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, a "főbírót" a bírói karból kell kiválasztania Schmitt Pálnak.

 

Péntekig kapott időt Brüsszeltől a kormány

„Súlyos aggodalmakat” fogalmazott meg a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakításával, illetve a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatban Viviane Reding európai bizottsági alelnök egy Navracsics Tibornak címzett hétfői keltezésű levélben. A magyar kormány válaszát péntekig várják. Az igazságügyi biztos azt is kéri, hogy az aggályos intézkedések végrehajtását függesszék fel addig, amíg az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban minden kételyt el nem oszlattak.

A levélhez illesztett mellékletben a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentésével kapcsolatban a biztos arra kíváncsi, miért kell ilyen rövid idő alatt nyolc évvel csökkenteni a bírók nyugdíjkorhatárát, amikor 2014-től az általános öregségi korhatár úgyis emelkedni fog? Illetve miért nem vonatkozik más, hasonló közszolgákra (közjegyzőkre, egyetemi tanárokra) az intézkedés? A biztos levelében arra is rákérdez, miért hagynak ilyen kis időt az átalakulásra, és terveznek-e valamilyen anyagi kompenzációt a visszavonulni kényszerülő bíráknak?

A Brüsszelben tartózkodó – és egyébként Reding biztossal kedden este tárgyaló – Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban elmondta: a kabinet azért tartja fontosnak a bírák esetében az általános nyugdíjkorhatárhoz kötést, mert közhatalmat gyakorolnak. Hozzátette: az érintettek bíróként nem dolgozhatnak tovább, más beosztásban, például jogi tanácsadóként, igen.

Reding levele az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjével kapcsolatban megjegyzi, hogy úgy tűnik, személyében koncentrálódik a hatalom. Az új struktúrára nézve a biztos arra szeretne választ kapni, mi a célja az átszervezésnek, és mi az új szervezetek, illetve az OBH elnökének pontos szerepe. A biztos azt is szeretné tudni, mi a garancia a bíróságok független igazgatására, s melyik hatóságnak van döntő befolyása a bírák kinevezésére, előléptetésére, illetve fegyelmezésére.

A Kúriával kapcsolatban a biztos azt szeretné tisztázni, mi az új intézmény kompetenciájának köre a Legfelsőbb Bírósághoz képest. Aggályosnak tartják, hogy az LB elnöke nem tudja kitölteni mandátumát. Többek között arra is rákérdez a levél, miért ér véget az LB elnökének mandátuma a terminus rendes vége előtt, és hogyan biztosítják azt, hogy ezzel nem kérdőjeleződik meg a bíróság függetlensége.

Az új adatvédelmi hatósággal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban a biztos az uniós adatvédelmi irányelvre és az alapjogi chartára hivatkozva arra kíváncsi, miért volt szükség arra, hogy egy új váltsa fel a régi intézményt? Ezen a ponton is aggályosnak tartja a biztos, hogy az ombudsman nem töltheti ki hatéves mandátumát, ami szerintük felveti az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését is.

Navracsics Brüsszelben elmondta: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának mikéntje nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon. „Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette: úgy látta, válaszai megnyugtatják Redinget. Lapunk megkérdezte az igazságügyi biztost, valóban eloszlatta-e a miniszter a kételyeit, ám a luxemburgi politikus kitérő válaszában ismét a levélben foglalt aggályokra hivatkozott.

A levél szerint több uniós tagállam Legfelsőbb Bíróságának bírái, európai parlamenti képviselők és nem-kormányzati szervezetek is panaszt tettek a bizottságnál ezekben a kérdésekben. A bizottságnak elég kicsi a mozgástere, hogy fellépjen a kormány döntéseivel szemben. A miniszterelnök-helyettes válaszát a bizottság jogi szolgálata bogarássza majd át. Később a bizottságban ennek alapján hoznak majd döntést arról, indítanak-e vizsgálatot. Ez egy hónapokig tartó folyamatot indít el, amelynek végén – ha elég erős jogi alapokon állnak a bizottság érvei – az Európai Bírósághoz is elkerülhet az ügy.

Egyébként Navracsics is levélben fordult Redinghez, melyben kifejti: a szlovák állampolgársági törvény sérti az EU alapjogi chartáját, az abban megfogalmazott szabad identitásválasztás jogát. „Szerintem az Európai Uniónak túl kell lépnie azon, hogy ez szlovák–magyar konfliktus lenne, mert ... az alapjogi charta sérelméről van szó” – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.