Pénteken szavazhatnak a médiatörvény módosításáról

A plenáris ülésen elfogadhatják a kormány javaslatához benyújtott kormánypárti, illetve bizottsági módosításokat, az viszont kétséges, hogy a zárószavazást is megtarthatják-e, mivel újabb és újabb változtatási kérelmek érkeztek az előterjesztéshez.

A 2010-es médiacsomag tavaly alkotmányellenesnek ítélt passzusait irtják ki így a jogszabályból, a legfontosabb változás az, hogy a nyomtatott és az online sajtót kiveszik a médiahatóság felügyelete alól. Szintén a sajtószabadság korlátozásának ítélte az Alkotmánybíróság a hírközlési és médiaombudsman túlzott hatásköreit, így a biztosnak a médiára egyáltalán nem lesz befolyása, panasz esetén legfeljebb közvetíthet a vitában álló felek között. Megerősítik továbbá az újságírók titkos informátorainak jogi védelmét, leszűkítve azokat az eseteket, amikor kötelezhetik az újságírókat a források felfedésére.

Ahogy arról már beszámoltunk, több kormánypárti módosítást is benyújtottak a javaslathoz, ezek egy része bőven túlterjeszkedik a kormány előterjesztésén. A parlamenti ellenzéknél a legnagyobb felháborodást a fideszes Szabó Csaba "lex Klubrádió" javaslata váltotta ki, amivel kikötötte volna, hogy a "levegőben lógó" rádióadók (pályázati nyertesek, akikkel még nem szerződött a médiahatóság) legfeljebb kereskedelmi adóként működhetnek tovább, nem pedig – jóval olcsóbb – közösségi szolgáltatóként. Ezt a javaslatot Szabó visszavonta. Ezek után a parlament kulturális és sajtóbizottsága, illetve a szintén fideszes Menczer Erzsébet egy vaskos módosítócsomaggal álltak elő, változtatásaik többségét a kormány is támogatja, így nagyjából már látható, milyen újabb módosításokra számíthatunk.

Az újabb módosítások meglepő módon alig érintik a kormány előterjesztésében szereplő pontokat, mégis házszabályszerűnek ítélte ezeket a kulturális bizottság. Az egyedüli érdemi módosítás, ami ténylegesen a "tárgyhoz tartozik", vagyis a kormány javaslatában szereplő passzusokat érinti, az LMP-s Karácsony Gergely nyújtotta be – a bizottság pedig befogadta –, és azt mondaná ki, hogy az újságírók még büntetőeljárásokban is akkor kötelezhetők csak forrásaik felfedésére, ha a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.

A visszavont "lex Klubrádió" helyett ugyanakkor több olyan módosítást is felfedezhetünk az új változatban, ami a Klubrádiót is érintheti. Az egyik Menczer-féle javaslat például december 31-vel megszüntetné a korábbi médiatörvény alapján megkötött műsorszolgáltatási szerződéseket, mondván ezeket már úgyis hatósági szerződéssé kellett alakítani az új médiatörvény szerint. Egy másik módosítás megszigorítaná a rádiófrekvencia-jogosultság megújításának szabályait és az összeférhetetlenségi szabályokat is. Így az a szolgáltató, aki már nyert egy vételkörzetben, nem szerezhetne befolyást más szolgáltatóban ugyanabban a vételkörzetben, és nem indulhatna párhuzamosan másik frekvenciáért sem (ahogy azt többek között a Klubrádió is tette). Az ideiglenes engedélyek ügyében – ami ugyancsak érvényes lehet a Klubrádióra is – az új rendelkezés úgy szólna, hogy az engedélyt az "esetlegesen indított bírósági felülvizsgálati eljárás jogerős lezárásáig" lehet kötni.

Menczer Erzsébet csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az általa kezdeményezett változtatások célja, hogy a 2010-ben elfogadott új médiatörvényben érvényüket vesztett szabályokat kivezessék a jogszabályból. "Most, hogy az Alkotmánybíróság döntése a jogszabály pontosítását tette szükségessé, megtörtént a törvény felülvizsgálata".

A  módosítás szerinte nem a Klubrádióról szól – a rádióadó szerinte vagy félreérti a javaslatait, vaggy "üldözési mániában szenved". Menczer azzal indokolta a módosításokat, hogy a korábbi törvény még megkülönböztetett közműsorszolgáltatókat, kereskedelmi és nem nyereségérdekelt rádiókat, az új médiatörvény már csak kettőt tartalmaz: kereskedelmi és közösségi médiaszolgáltatót. A korábbi közműsor-szolgáltatóknak pedig tavaly nyárig kellett kérniük az átminősítésüket. Ezek az eljárások rendben lezajlottak, a fogalmak megtartása ezért már nem indokolt. A közműsor-szolgáltató kategóriája tehát nem a Klubrádió elleni összeesküvés miatt tűnik el a törvényből, hanem egyszerűen azért, mert ilyen médiaszolgáltató már nem létezik.

A Klubrádió működését egyébként semmiben sem befolyásolja ez a rendelkezés, hiszen azóta kereskedelmi rádióként üzemel, amióta pályázat nélkül, vásárlás útján jutott mostani frekvenciájához, ahol jelenleg is hallgatható.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.