Pénteken zárul a népszavazás névjegyzéke
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerint a központi névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat automatikusan fel kell venni, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok pedig csak kérelmükre, regisztráció útján kerülnek be a névjegyzékbe. A választások tisztaságának egyik alapfeltétele ugyanis, hogy csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek.
A népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rögzíti: a népszavazás eredményének megállapításánál az alaptörvényben foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok számát kell figyelembe venni. Vagyis a választásra jogosultak számánál nem kell azokat a külhoni magyar választópolgárokat figyelembe venni, akik nem regisztráltak.
Ezek alapján tehát az országos népszavazás akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező "külhoni" regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.
Az eredményes szavazás pedig azt jelenti, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
Az október 2-i népszavazás névjegyzéke szeptember 30-án 16 órakor zárul, ekkor derül ki, hogy pontosan hány magyarországi és külhoni választópolgár szerepel a névjegyzékben, és hány érvényes voks szükséges az érvényes népszavazáshoz.
A vasárnap reggeli adatok szerint 8 000 432 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár van, és 274 727 olyan, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz levélben szavazhat. Ennek alapján az összes választópolgár száma 8 275 159.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok száma nem statikus adat, a névjegyzék lezárásáig még minden bizonnyal változni fog: törlik a névjegyzékből mások mellett azokat, akik a szavazás előtt meghalnak és azokat, akiket a bíróság jogerősen kizár a közügyek gyakorlásából. A névjegyzékbe ugyanakkor vissza kell venni mások mellett azokat, akiknek időközben megszűnik a közügyektől eltiltása, és fel kell venni azokat, akik betöltik a 18. életévüket, valamint azokat, akik magyar állampolgárságot szereznek és van magyarországi lakcímük.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők esetében sem tekinthető véglegesnek a szám: itt is törölni kell mások mellett azokat, akik időközben meghalnak, de akkor is törlik a választópolgárt, ha a szavazás előtt magyarországi lakóhelyet létesít (ekkor egyúttal felveszik a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzékébe). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyan elutasította a választópolgár felvételét a központi névjegyzékbe, a választópolgár azonban bírósághoz fordult és az felülbírálta az NVI döntését, ilyenkor ugyanis fel kell venni a választópolgárt a névjegyzékbe.
Mindezek miatt csak a szavazás előtti pénteken 16 órakor zárják le a névjegyzéket, és ekkor állapítják meg, hány választópolgár jogosult részt venni a szavazáson.