„A Népszabadság cikke valótlanságokat ír (röviden hazudik). A tegnapi előadásban nem beszéltem arról, hogy orosz tulajdonba kerülne az erőmű, és sosem merült ez fel. Nem gondolkodunk ilyen megoldásról” – nyilatkozta a Válasz.hu-nak Aszódi Attila bővítési kormánybiztos, miután lapunk – egy konferencián elhangzott, a Reuters és az MTI által idézett Aszódi-előadásra hivatkozva – azt írta (feltételes módban), hogy orosz tulajdon lehet a tervezett két új paksi blokk, és az állam garantált áron vásárolhatja Pakstól az áramot.

 

Aszódi érvel Marjai János / MTI

Az általa idézett angol példa pontosan az eladásra és a garantált átvételi árra épül. Aszódi szerint a magyar állam által felvett orosz beruházási hitel nem minősül tiltott állami támogatásnak és nem sérti az uniós versenyszabályokat. De ha az EU mégis kifogásokat emelne, akkor a brit modellt tekinthetnénk példának.

A Hinkley Point-i erőmű bővítésénél az új blokkok a francia beruházó tulajdonába kerülnek, a brit kormány pedig a piaci árak duplájának megfelelő átvételi árat garantál a beruházás megtérüléséig. Ezt a konstrukciót az Európai Bizottság szeptemberben elfogadta.

A Reutersre hivatkozó MTI-anyagban Aszódit idézve az szerepelt: „A paksi beruházás nem minősül tiltott állami beavatkozásnak. Ha a Bizottság végül másképp dönt, mint ahogy azt a kormány várná, Magyarország még mindig választhat más finanszírozási formát”. A kormánybiztos azt mondta, hogy megépíthetjük az erőművet úgy is, ahogy a britek teszik a Hinkley Point-i erőmű bővítésénél. Aszódi a hírügynökségi tudósítás szerint nem beszélt orosz tulajdonról, ám az általa említett példa arról szól, hogy az új építésű atomerőmű a beruházó tulajdonába kerül, és a hitelek visszafizetéséig ott is marad.

Természetesen Aszódi Attilát is megkérdeztük, arra kérve, hogy értelmezze, milyen tekintetben lehet példa Magyarország számára Hinkley Point, és jól értette-e lapunk, hogy az atomtörvény módosításával a nukleáris létesítmények tulajdonosváltását kívánja megkönnyíteni a kormány. Ezt írta:

– Meg vagyunk győződve, hogy a Paks 2. projekt nem tartalmaz állami támogatást. Ezt az álláspontot képviseljük az Európai Bizottságnál zajló tárgyalásaink során is. A Hinkley Point C projekt azért lehet minta bármely ország számára, mert mutatja, hogy lehetséges állami támogatás jóváhagyása is atomerőművi beruházásokra. Szerinte ahogyan a paksi atomerőmű most állami tulajdonban van, úgy az új blokkok is állami tulajdonba kerülnek. Garantált átvételi árra nincs szükség, mert az orosz hitel segítségével az új blokkok úgy építhetők fel, hogy az áram egységköltsége a 2025 utáni piaci áramárak alatt várható.

– Az Egyesült Királyságban az ottani atomerőmű várható villamosenergia-egységköltsége azért magasabb, mint a paksi blokkok esetén számolt, mert a brit modellben jóval nagyobb éves megtérülési rátát garantálnak a befektetőnek, üzemeltetőnek – érvelt Aszódi. Állítása szerint az atomtörvény módosítása sem a tulajdonosváltást készíti elő, hanem azt a célt szolgálja, hogy „a hatóság kellő időben el tudja végezni az új blokkok engedélyezésének feladatait”.